Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

Az első szélesebb, a második nyújtottabb forma, a negyediknek a szára keskeny és a sarok élben végződik. H: 10.7, 10.7, 12.4, 10.5 cm; SZ: 11.3, 10.0 cm. 1183. + - 1184. + P_a_t_k_ó_k_^ /HM 75.28.1., 75.40.9./ Mind a kettő vékony lemezből keszitett papucspatkó. Az elsőnél a szárak befelé tartanak és csaknem összeérnek, a talpból egy háromszög alak hiányzik. A másik szárainak belső oldala szin­tén egyenes, de ezek párhuzamosak voltak. H: 11.1, 10.6 cm; SZ: 10.3, 11.2 cm. 1185. + V_a_s_a_l_á_s_;_ /HM 75.40.14./ 2 . 8 cm széles vas­szalagból keszitett négyszögletes vasalás /15.6' x 9.1 cm/. Vaiószinüleg szekéralkatrész. 1186. íi_á_n_c i /HM 75.40.5./ Egy elnyújtott és egy kerek karika, mindegyiknek egyik oldalán kidudorodás van. A két na­1 gyobb karikát négy ovális láncszem köti össze. H: 55 cm; a nagy karikák: 16.3 x 10.6 és 13.8 x 12.4 cm. Nem valószinü, hogy ekehuzólánc, inkább a szekéralkatrészek közé sorolhat­juk. 1187. + §_a_r_l_ó i /HM H10./ Hiányos élü aratósarló. A 9.9 cm hosszú nyéltüskével 125°-os szöget zár be a 4.6 cm hosszú, négyszög keresztmetszetű nyak, amely erős görbülettel megy át az envhe ivben előrehajló pengébe. A penge végét nem élezték. H: 34.3 cm; p. iv: 24.2 cm; p. SZ: 1.8 cm. A hosz­szu, egyenes nyak alapján az Árpád-korra kell keltezni. 1188. + K_a_p_a JL /HM H9./ Kis méretű irtókapa. A kerek le­mezes falu köpü a 6.6 cm hosszú élig egyenletesen szélesedő pengében folytatódik. A penge a nyél felé ivelődik. H: 15.4 cm. Középkori. 1189. + C_s_á_k_á_n_y_ 1 /HM H18./ Kétkarú szerszám. A köpü falát a nyél felé lekerekitve megnyújtották /H: 6.1 cm/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom