Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

is találunk, de ezen a köpü hosszabb, akárcsak az Árpád­8 70 koriakon. Utóbbiak többnyire hegyesebb végűek, de előfor­dul a lekerekitett végű penge is. 7 ^ Az ecsenyi ekelelet tárgyainak párhuzamait elsősorban az Ár­pád-kori anyagban találjuk meg, ezért feltételezzük, hogy a 13.század körüli időkben rejtették el. A keltezést bizonyta­lanná teszi, hogy ebből a korból nagyon kevés jól dokumentál­ható ekealkatrésszel rendelkezünk. ÉRKESERÜ - Nagyszigeterdő /Hajdú-Bihar m./ 1942-ben fatuskók kiemelése közben két elrejtett ásópapucsot találtak, amelyek a DDM-ba kerültek. 1128. Á_s_ó_p_a_p_u_c_s_ 1 /DDM/ A szűkülő szárak lekere­kitett élben végződnek. M: 21 cm; SZ: 18 cm; szár SZ: kb. 4.8 872 cm; középen lemez SZ: kb. 8 cm. 1129. Á_s_ó_p_a_p_u_c_s._ /DDM/ Az előzőnél szélesebb lemez­ből készült nagyobb példány, amelynek pengéje hegyben végző­dik. Az egyik száron a felerősitésre szolgáló szeglyuk van. M: 25 cm; SZ: 20 cm; szár SZ: kb. 6.3 cm; középen penge SZ: 11.8 cm. 873 Bár történtek kisérletek, hogy a különböző formákat különböző , 874 korokhoz kössek a Csemo-gerjei lelet bizonyitja, hogy egyidőben, ugyanabban a gazdaságban használhattak kerek és hegyes ásókat /98. + - 99. + /. Nyilvánvaló, hogy a kötöttebb talajhoz hegyesebb eszközökre volt szükség. Az eredeti közle­mény kormeghatározása helyes volt: középkoriak. ÉRSEKCSANÁD /Bács-Kiskun m./ 1938-ban a középkori Csanád község helyén előkerült vastárgyak kisérőleletek nélkül kerültek múzeumba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom