Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

1059. B_é_k_l_Y_ó_l_a_k_a_t

j:

_ /BTM 65.1.16./ Az eredeti publikáció szerint kocsialkatrésznek meghatározott tárgy egy nyitott állapotban megmaradt hengeres béklyólakat a hozzátartozó félkör alakú kengyellel. Ez az u.n. cigánybéklyó a római kor anyagában ismeretlen. Lakat H: 13.8 cm; henger átm.: 3.4 - 3.7 cm; kengyel átm.: 12.5 cm. 1060. §_a_r_l_ó_. /BTM 65.1.19./ A nyéltüske csonkjához egészen rövid, visszatört nyak csatlakozik, amely ujabb töréssel megy át a pengébe. Ennek felső része a nyél irányára csaknem merőlegesen előregörbül és tompa hegye előtt 7 cm hosszan nem élezett. Éle fogazott. Jellegzetesen későközépkori for84 8 ma. A leletegyüttes többi darabja is vagy készülhetett a későközépkorban vagy kifejezetten erre a korra utal. BÜKKSZENTLÉLEK /Borsod-Abauj-Zemplén m./ A középkori kolostor területén gyűjtött későközépkori leletek között két patkó is volt. 1061. + - 1062.

+ P_a_t_k_ó_k^ /MH0M 53.1107.1-2./ Ovális formájú, sarkos patkók szegárokkal. A második darab külön figyelmet érdemel, mert a szeglyukak aszimmetrikus elhelyezésűek és a két sarok különböző. A bal tompa bütyök, amely 1.4 cm-t emelkedik ki a talpból. A jobb sokkal hosszabb /H: 2.5 cm./ és hegyes végü. Vaiószinüleg hibás patáju ló számára készölt. M: 13.4, 13.5 cm; SZ: 11.7, 12.3 cm. CEGLÉD - Gubodi u, /Pest m./ Cegléd birtokosai 1368-1782 között a Clarissa apácák voltak. Központi uradalmi épületeik helyén 1965-ben egy 49 darabból álló vaseszköz lelet került elő, amely a legnagyobb későközépkori vaseszköz leletünk. Ennek magyarázata az, hogy nem egy