Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

foglalkoztunk a leletegyüttes keletkezésével, megállapítva, hogy az a korai császárkorban készülhetett és a vicus pusz. - 824 tulasaval kapcsolatosan kerülhetett a földbe. Itt csak összefoglaljuk eredményeinket ill. ahol szükséges kiegészítjük . 1034. E_k_e_v_a_s_

L /VBM 65.41.19./ A nagyméretű, szimmetrikus lapát alakú ekevas köpüje viszonylag rövid, alig szélesedik kifelé. H : 2 9.9 cm; köpü H: 7.4 cm; köpü SZ: 10.0 82 5 10.8 cm; váll SZ: 16.4 cm. Váltóekeként tették közzé, de már BALASSA I. rá matatott, hogy a Dunántúlról nincs adatunk 82 6 váltóekére, és ez a vas egy turóekéhez tartozott. Ez a tipus nem keltezhető pontosan, de a Balatonfelvidéken jó római 82 7 kori analógiáit ismerjük, tehát nem mond ellent a lelet római korra keltezésének. 1035. - 1036. K_a_p_á_k_

1 /VBM 65.41.17-18./ Különböző tipusuak. Az első erősen kopott, hosszúkás formájú. A vaskos köpü a vállakból nő ki, az ovális nyéllyuk belenyúlik a pengébe. A köpü mögött négyszögben végződő fok van. A penge kissé csapott vállú, erősen keskenyedik. Alul hegye letörött, vagy egyenesre vágott. H: 28.4 cm. ebből a penge: 23.7 cm; SZ: 14.7 cm; fok: 2.6 x 2.5 cm. A másikat két darabból készítették. A penge felső részén illeszkedik a két rész. A köpü jobban kiemelkedik. Az ovális nyéllyuk mögött megnyújtott négyszögletes fok van. A köpü fala is mindkét irányba meghoszszabbitott. A csapott vállú penge háromszög alakú, hegyben vagy lekerekitve végződött. Belső felét többszár nádolták. H: 24.6 cm; SZ: 15.4 cm; fok: 3.3 x 2.2 cm. A nádolás nem keltező értékű, mint ahogyan azt NÉMETH P. gondolta. A dolgozatban felsorolt tárgyi bizonyítékok mellett megemlíthetjük még, 82 8 hogy erről az eljárásról már az auctorok is szóltak. A kapák keltezésénél a pengeformára helyeztük a fősúlyt. A nagyobb tárgyi anyag birtokában és annak rendszerezése után a köpükiképzést tartjuk a döntő bizonyítéknak. Mint már az előb-