Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137
összekeveredett, vagy megsemmisült. A leltári napló bejegyzései és rajzai alapján azonban egyértelmű, hogy egy török korban elpusztult település emlékanyagáról van szó: zárak, ládakapocs, szekérvasalás, bárd, csákányok, zabiák, láncok, gyertyatartók, bronz edények. 1019. §_a_r_l_ó. / mnm 55/1905.45./ Az elveszett tárgyak közé tartozik. A leltárkönyvi rajz szerint a 32 cm hosszú eszköz pengéje alul erősebben iveit. A fokrészen bevésett hullámvonallal diszitették. Az 1660. + sz. századi sarlóhoz hasonló. 1020. + K_ő_f _a_r_a_g_ó c_s_á_k_á_n_y_ 1 /?/ /MNM 55/1905.38./ Kétkarú eszköz. Egyik felén csúcsban végződő vaskos csákányág van, amely a másik felén egyenletesen szélesedik a külön darabból keszitett, vékony lemezes kaparész egyenes éléig. H: 30.2 cm, ebből kapapenge: 15.6 cm; él H: 12.6 cm. Bár falusi környezetben került elő a 191., 260. + és 485. + sz. tárgyakhoz hasonlóan kőfaragásra használhatták. 1021. + B_a_l_t_a_k_a_p_a_. /MNM 55/1905. 39./ Ellentett élü eszköz. A köpü lefelé csőszerűén megnyújtott. A nyél felé hajló kapa él H: 8.6 cm. A balta sérült éle 7.3 cm hosszú. Teljes H: 24.5 cm. Az ellentett élü eszközök az irtásban is szerepet játszhattak, de általánosan használták a szőlőben is, különösen ott, ahol nem a baltás metszőkések terjedtek el. BAJNA - Sárás /Komárom m./ A törökkorban elpusztult község helyén NÉMETH B. több alkalommal végzett felszini gyűjtést. Kerámia töredékek mellett nagy számban kerültek elő vas tárgyak is. Valamennyi a későközépkorra keltezhető. 1022. + ÎS_Ë_E_ÈJL /EBM ltszn./ A kerek, lemezes köpühöz nyak nélkül kapcsolódik a vaskos, egyenes vállú álló téglalap alakú
