Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

tört nyak a belső oldalán vékonyabb és az ivelődő résznél eltörött. Mérhető H: 21.2 cm. 9o3. - 904. K_Ö_D_Ü_S k_a_s_z_á_k^ /SZIKM 235/805. 3.ány./ Az ekehuzóláncokkal együtt talált töredékek.Az első teljesebb. A sérült köpü nyitott volt. A derékszögben hátratört nyak görbülve megy át az élezett pengébe, amely a nyél irányára merőlegesen folytatódott. M: 33.3 cm; köpü H: legalább 11.8 cm; köpü átm.: kb. 4.5 cm; p. SZ: 3.6 cm. A másikból csak a köpü töve és az ivelődő nyak egy darabja maradt meg. Mérhető H: 19.3 cm. 905. - 906. P_e_n_2_e_t_ö_r_e_d_é_k_

1 /SZIKM 0/ 3.ány. 205/825.3.ány./ Inkább csak a hegy előtt ivelődő vaskos,szimmetrikus keresztmetszetű pengetöredékek. Hosszú kaszákhoz tartoztak. Tekintve, hogy a későközépkori hosszú kaszák mindig ormósak és sokkal szélesebbek /ld. 334.-335., 639./, mindkét töredék római kori eszközhöz tartozott. H: 14.1, 24.2 cm; p. SZ: 2.4, 2.8 cm; fok V: 0.5 cm. 907. K_a_s_z_a_ö_r_y^ /SZIKM 61.130.23./ A palatium helyén került elő. Kerek lemezkarika, melynek egyik oldala egyenes, és itt a lemez elkeskenyjdik. Átm.: 4.5 - 4.2 cm; SZ: 2.8 - 1.7 cm. Hasonló kaszakarikákat már a késővaskorban is használtak /ld. 614. a római korból pedig 213.

+

/, ezért nem keltezhető. 908. K_a_s_z_a_ö_r_y

J

. /SZIKM 145/735. 2. ány./ Az előzőhöz hasonló lemezkarika, csak az egyenes oldalon kevésbé keskenyedik. Átm.: 5.0 cm; SZ: 2.0 - 1.6 cm. Nem keltezhető. A vele együtt talált kaszaüllő alapján középkorinak tarthatjuk. 909. K_a_s_z_a_ü_l_l_ő_

L /SZIKM .145/735. 2.ány./ A 7.5 cm hosszú, négyszög keresztmetszetű tüske négyszögletes fejben folytatódik, amelyen 4.4 x 1.8 cm-es domborodó verőfelület van. Teljes H: 11.9 cm. A pannóniai kaszák kivétel nélkül