Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
nem mérhető, 21.5 cm; nyéltüske H: 6.8 cm, 8.4 cm; p. SZ: 1.9, 1.7, 2.1 cm. 856. - 857. S_a_r_l_ó_k J . /SZIKM 150/735. 3.ány., 195/835. 3.ány./ Mindkettő torzult állapotban került elő, de pontosan megállapítható eredeti formájuk. A nyéltüske csonkja és az élezetlen nyak több mint 130°-os szöget zár be. A nyak Ívelten megy át az elnyújtva előregörbülő pengébe. Ez a sarlóforma a népvándorlás- és honfoglaláskori leletekre jellemző. A 857. pengetövén lévő "sugaras Nap" mesterjegy azonban egyértelművé teszi, hogy ezzel a formával még a későközépkorban is számolnunk kell. H kiteritve: 19.0, 31.1 cm; mérhető p. iv: 14.3 cm, 27.1 cm; p. SZ: 1.9 - 2.0 cm. 858. - 859. §_a_r_l_ó_k i /SZIKM 160/785.3.ány., 230/780./ Az előző tipustól abban térnél: el, hogy a nyak derékszögben csatlakozik a nyéltüskéhez és ugy megy át erős görbülettel a pengébe. A későközépkorra keltezhetjük. Elég ha az eddig ismertetett anyagból a 128., 491., és. 548.-551.-re utalunk. Az ~ , 733 elsőt romai korikent közöltek. 860. + - 862. + S_a_r_l_ó_k^ /SZIKM 60.1064.23., 170/825. 6.ány., 155/810.2.ány./ Mindhárom töredék. A nyéltüske egészen röviden visszatört nyakban folygatódik, amely ujabb töréssel megy át a hátrafelé ivelődő pengébe. A felső, előre hajló pengeszakasz mindegyiken hiányzik. H: 13.1, 20.5, 18.1 cm; tüske H: 3.0, 9.0, 6.1 cm; p. SZ: 2.4, 2.0, 2.1, cm. A vaskos fok 5.5, 6.5 mm vastag. Legjobb párhuzamuk a 74. sz. 14.századi sarló. 863. - 879. S_a_r_l_ó_k^_ /SZIKM L/5. /60.762.1./, M/6. /60.837.5./, P/8-9. /62.467.5./, 115/715.2.ány., 120/725. /64.369.8./, 135/725., 145/735.2.ány, /69.15.1./, 145/735.4.ány. /69.8.19./, 155/775.2.ány., 160/770. /utca/, 160/775.3.ány. /72.60.1./, 160/780. 4. ány. /72.128.1/, 160/785. 2.ány.
