Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

781. §_a_r_l_ó_

1 /MNM R.o. 26/1935./ Töredékes. A 12.7 cm hosszú nyéltüske ép, hegyes végét visszagörbitették. A tompaszögben visszatört nyak kiszélesedve pengeként nagy ivben előrehajlik. P.SZ: 2.2 cm; mérhető H: 27.6 cm.

689a 782. §_a_r_l_ó_. /MNM R.o. 26/1935./ Töredékes. A 16.2 cm hosszú, ép nyéltüske végét visszagörbitették. A röviden viszszatört nyak Ívelten hajlik előre. Nyak SZ: 1.7 cm; mérhető „ «. - 689b H : 2 5.3 cm. SZEGED - Bilisics /Csongrád m./ TÖMÖRKÉNY I. a század elején több alkalommal és több helyen végzett feltárást. Az ásatási helyeket nem jelölte meg pontosan /pl. két ásatási helyről azt irta, hogy másfél órányira vannak egymástól/. Együtt került elo egy patkó és egy zabla, melyet SZÉLL M. honfoglaláskorinak határozott meg. Egy másik leletegyüttesben volt a balta, sarló és egy kengyel.

690 A tárgyakat SZÉLL M. közölte, mint 15.-16. századi szórványleleteket.

691 783. Az összehajlitással kialakított köpühöz kapcsolódó penge lefelé kissé nyújtott. H : 13.8 cm; él H: 6.4 6 92 cm. Analógiái alapján az Árpád-korra keltezhetjük. 784. S_a_r_l_ó_. Az elgörbített végű nyéltüskéhez tompaszögben visszatört hosszú nyak csatlakozik, amely ujabb töréssel megy át az enyhe ivben előrehajló pengébe. A végén 5.6 cm hosszú rész derékszögben előretörik. Bár a szerző azt nem említi, nyilványvalóan utólagos torzulásról van szó, hiszen ez a rész már több mint 110°-os szöget zár be a nyél irányával. Ha ettől eltekintünk ez az eszköz az egyik legáltalánosabb 693 Árpád-kori formába sorolható.