Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
köpü és a csúcs síkjával. A keresztbe erősen iveit penge valószínűleg vékony anyagból készült, mert a középtájon átlyukadt. H: 21.0 cm; köpü H: 8.3 cm; köpü SZ: 10.0 - 12.2 cm; váll SZ: ,A 1 644 14.2 cm. /737. + - 738./ C_s_g_r_o_s_z_l_y_á_k_. /WNM 49536. és MSAT/ Az idriaiakkal /280.-281./ megegyező, de jobb megtartású darabok. A nyél fent a pengére merőlegesen nyújtott téglalap keresztmetszetű, a penge előtt már a penge irányában nyújtott. A feltűnően rövid nyél hosszú, csaknem egyenesélü, előre ivelődő hátú pengében folytatódik. A penge hegye lekerekitett. 737.:. H: 47 cm; nyél H: kb. 20 cm; nyél keresztm. : fent: 3.5 x 1.8 cm; lent: 2.3 x 3.0 cm; p. SZ: 4.7 cm. A 738.-t csak 645 publikációból ismerem. H: 38 cm; nyél H: kb. 12 cm; p. SZ: 5.1 cm. 739. K_a_p_a._ /?/ /MSAT/ Karcsú eszköz. A köpü és a fok megoldása olyan mint a 734. sz. fejszénél. A keskeny, de vastag nyak alig szélesedik az egyenes élig. A penge külső oldala alul a nyél felé iveit, ezért valószinübb, hogy faragószerszámként használták. H: 16.5 cm; fok: 1.3 x 4.0 cm; nyak: 1.6 cm 2.8 cm; él H: 3.7 cm. 646 /740./ ÍS_a_s_z_a i /MSAT/ Abban tér el az idriai kaszáktól, hogy a nyéllemezhez csatlakozó nyak hátratörik és egy félköriv után megy át az egyenes pengébe. Ez a nyak megoldás a római kaszákra jellemző. A csúcsban végződő penge rövid. Bár a képen nem látszik a felgörbitett makk, bizonyára makkos felerősítésű volt /a WNM leltárkönyvében az szerepel "mit Schaftzunge" ltsz. 49535./ Nyéllemez H: 12.5 cm; M: 26.1 cm; él H: 1 V. TT 647 kb. 33 cm. /741. + / G_ö_r_b_e_k_é_s. /WNH 49533./ A 241. sz. gurinai darabhoz hasonló, de annál nagyobb és sokkal vaskosabb eszköz. A 4.3 cm széles, 8.0 cm hosszú nyitott köpü folytatása a penge, amelynek éle csak enyhén ivelődik előre.
