Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
valószinüleg kör keresztmetszetű gerendelyre alkalmaztak. TelTT AI r, 458 3 es H: 43.0 cm. KÖNIGSHOF /Ausztria/ Az Ödekloster határrészen M. GROLLER folytatott ásatást 1903ban. Az általa kiásott anyagot római koriként közölte. A.BARB véleménye szerint csak az épületek egy része római kori. THOMAS E. szerint is 8 épületből kerültek elő középkori leletek. A területet 1203-ban ajándékozta Imre király a szentkereszti cisztereknek. Végleges pusztulása a törökök 1528-as , , , 459 betörésének következménye. Egy tengelyszeg és egy ellentett élü csákány a római korra keltezhető, mig a sarló- és patkótöredékek bizonyosan későközépkoriak. Ezt bizonyítják az ugyanitt talált pecsételt peremű szürke edénytöredékek. 4 ^ 0 /499./ C_s_á_k_á_n_y. Ellentett élü, a baltár rész hiányos. A köpü falát lekerekitve megnyújtották kissé. A kapa-rész 11.5 cm hosszú, él H: 4 cm. A balta-rész enyhén a nyél felé „ 461 ivelodik. Merhető H : 27.5 cm. A d o 1 a b ra felhasználása sok irányú volt. A mezőgazdaságban irtásnál és a _ 462 szolo talajmüveleseben játszott szerepet. /500./ T_e_n_2_e_l_Y_s_z_e_2_ 1 A kocsikerék rögzitésére szolgált. A 4.8 cm hosszú,, lapitott fej visszagörbitett nyulvány„, 463 ban végződik. Teljes H: 16.0 cm fej SZ: 4.5 cm. 501 - 502. S_a_r_l_ó_k. Mindkettő töredékes. A nyéltüskéhez csatlakozó rövid nyak az egyiknél a nyélhez képest hegyesszögben visszatört. Ezzel a megoldással sem a római kori, sem a középkori sarlók között nem találkoztunk. A hosszában enyhén iveivé megnyújtott penge és a nyakon lévő mesterjegy azonban egyértelművé teszik a keltezést. B. THOMAS E. is későközépko464 rinak tartotta. PETŐ M. legutóbb mint római eszközre hi,465 vatkozott ra. Merhető H: 31.8 cm; p. iv: 17.5 cm.
