Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Bencze Géza: Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések küszöbén — egy korabeli kéziratos forrás alapján

Marcal 1 — El Májusfai patak 117 — C3 Márhofi patak 77 — A5 Meszesgyörki patak 19 — EF3 Mihályi ér 8 — E2 Milei patak 115 — C3 Mocsoládi víz 2 — E2 Molnári patak 83 — C5 Mura 62 — B5 Muriza 72 — A4 Nádtói víz 9 — FI Nemesnépi patak 93 — B3 Némethfalui patak 24 — F2 Novai patak 118 — C3 Nyírlaki víz ld. Rendesi Melegvíz Nyugati Válicka 111 — C4 Oltárci patak 99 — C4 örvényesi patak Palanki patak 21 — F3 Pas tova ld. Ternava Páhoki patak ld. Szentandrási patak Pákai víz 98 — C4 Per jó ld. Ternava Petrikeresztúri patak 112 — C3 Pinkótzi patak 34 — Dl Polai patak 85 — C5 Pördeföldi patak 104 — C4 Pötrétei berek ld. Hahóti berek Presreka ld. Muriza Rátkai patak 67 — C5 Rendesi Melegvíz 5 — El Rédicsi patak 94 — B4 Sárvíz 128 — D2 Streleci patak 91 — A4 Szajki víz 35 — Dl Szántói víz ld. Kovátsi víz Szemenyei patak 88 — C4 Szentandrási patak 13 — E3 Szentjakabi víz 48 — E5 Szentkút-ere 26 — F2 Szentlászlói patak 100 — C4 Szentmártoni patak 76 — A5 Szepetneki patak 127 — D5 Szévíz 51 — D3 Szévíz tava 50 — D3 Szilvágyi patak 125 — C3 Szombathelyi patak 120 — B4 Szompácsi patak 107 — C4 Tapolcai Melegvíz 23 — F2 Tárnok patak 110 — C3 Ternava 81 — B5 Tilaji patak 44 — D3 Tilaji patak 58 — D2 Vakolai patak 108 — C3 Vakonyai patak 87 — C5 Válicka 60 — D3 Várföldi patak 102 — C4 Vindornya 15 — E2 Viszló 25 — F2 Völgyifalui patak 96 — B4 Vörcsögi patak 89 — C4 Vörös víz 4 — El Zala 33 — C2 Zsidi séd 16 — E2 GÉZA BENCZE: DAS HYDROGRAPHISCHE BILD DES KOMITATS ZALA, AN DER SCHWELLE DER WASSERREGULIERUNG DER REFORMPERIODE (Zusammenfassung) Unter den Quellenwerken unserer Ortsgeschichte spielen die sich im Archiv befindenden Beschreibungen eine hervorragende Rolle. Die geschriebenen Quellenwerke der hervorragenden Epoche der ungarischen Agrargeschichte, der Reformperiode, sind aus dieser Hinsicht besonders bedeutend. So haben die über das Komitat Zala, in dieser Epoche dargestelltes Natur- und wirtschaftliches Leben berichtenden Beschreibungen einen hervorragenden Wert. Im Jahre 1832 wurden die zwei handschriftlichen Bände —• die Wasser-Beschreibung und das Strasse-Buch des Komitats Zala — die in der Darstellung des Natur- und gesellschaftlichen Bildes des Komitats in der Reformperiode als unerschöpfbarer Speicher, grundlegendes Quellenwerk betrachtet werden können, fertiggestellt. Unser Artikel analysiert eine dieser beiden, die sogenannte Wasser-Beschreibung, sich in grossem Masse auf das Originalwerk stützend und eine bedeutende Proportion daraus zitierend. Unser handschriftliches Quellenwerk erwähnt fast alle damals lebenden Wasserläufe — vom kleinsten Bach bis zur Drau — und die Teiche, die in vielen Fällen am ausführlichsten beschrieben werden. Moraste und