Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Molnár László—Vándor László: A pákai „Várhelyi domb" területén végzett kutatásokról
A község története a középkorban Páka nevét a nyelvészek a szláv Fak=erős, hatalmas szóval magyarázzák. Első írásos említésével 1121-ben találkozunk az almádi monostor II. István (1101—1131) korabeli alapító oklevelében, mint a monostor birtokával. Ebben két Páka nevű birtokról tesznek említést, amelyek közül az egyik nagyobb, a másik pedig kisebb volt 4 . A két Pákán ekkor mindössze 12 háznép szolga tartozott a monostorhoz, öt ekével. A nagyobbikon Szt. György tiszteletére szentelt egyház állt. 5 A következő adat, amelyet ismerünk, egy század elteltével ad hírt róla. 1222-ben már a Hahót nemzetség birtoka, amely nemzetség ekkor a legjelentősebb Zalában. Mint az oklevélben olvassuk, Hahót fia Mihály három kiskorú öccsének adta cserébe más birtokért 0 . A nemzetségről és a faluról ismét csak száz év múltán találunk újabb adatot, ui. csak az 1322-i oklevélben szerepel ismét Páka 7 , és abban a hamis 1323-as oklevélben, amely Hahót fia István, fia Miklós vásárolt és adományos birtokait sorolja fel 8 . Az oklevél szerint fa kápolna volt Pákán, Szt. Márk tiszteletére szentelve 9 . Jelentős helynek számíthatott a középkorban, talán ezzel magyarázható birtokosainak gyakori cserélődése. 1386-ban már az Ákos nembeli Akos fia László birtoka, aki ekkor felét a feleségének, a felét pedig unokahúgának, Mikes mester lányának Sárának adta. Hogy ő miképp jutott Páka birtokába, és a két dátum közt eltelt 63 évben kik voltak még a birtokosai, nem tudjuk. 1389ben be is iktatták Sárát Pákába és 11 ehhez tartozó pusztahelybe 10 . Sára leánya Anna 1426-ban kapott jogot Zsigmond királytól Hegyesd és más birtokok, köztük Páka birtokbavételére 11 . Anna több házasságot is kötött: előbb Szé>csényi Frank László, majd Perényi Péter, később Ewzy Tamás felesége lett. Szécsényi felesége birtokát egyik Rozgonyinak adta, amíg az él. 1405-ben Pákát már mezővárosnak mondták 12 , ami jelzi a település jelentőségének megnövekedését, és e rang bizonyára könnyebbséget jelentett lakóinak a falvak lakosságával szemben. 1430-ban Rozgonyi Simon veszprémi püspük sze4 Holub József Zala megye története a középkorban III. kötet 598. oldal, (kézirat a Göcseji Múzeum adattárában) „dedi predia duo in Paca alterum maius, alterum r minus" Magyar Nyelv 1927. XXIII. 362—363. 5 Holub im. 598. oldal: Nagy-Pákán 8, Kis-Pákán 4 háznép szolga: „In maiori est ecclesia sancti Georgii, que est obedientia ad idem monasterium, in qua etiam VIII mansiones servorum cum tribus aratris... In altero vero predio, que dicitur minor Paca, dedi IUI mansiones servorum cum aratris" A XII. századi oklevelekből nem tűnik ki egyértelműen, hogy a három Páka közül — Pákaszentgyörgy (ma Bánokszentgyörgy), Pákaszeg (elpusztult falu Bánokszentgyörgy határában) és Páka (a mai Páka) —, melyikre vonatkoznak az adatok. (i Holub im. 598. oldal 7 Uo. 8 Uo. 9 Ez minden bizonnyal azonos a Szécsisziget határában lévő „Szigeti hegyen" álló „Mároki" kápolna elődjével. "'Holub i, 599. oldal "Uo. '-Holub im. 601. oldal
