Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára

DÉNES JÓZSEF: ALSÓ-TÁTIKA KÖZÉPKORI VÁRA I. A vár földrajzi helyzete A történeti Zala vármegye keleti részén, a ma Keszthelyi-hegységnek nevezett alacsony hegyvidék északi és déli részét egy széles árok választja el egymástól, az ún. Várvölgy. Az északi részt két további tömbre osztja a Sümeg—Zalaszántó közti vetődés. A két völgy metszőpontján kétszeri vulkáni kitörés hozta létre a Tátika-hegyet. Az első kitörés eredményezte a hatalmas Alsó-Tátika platót. Majd ennek keleti részén egy második, kisebb kitörés hozta létre a Tátika kis alapterületű csúcsát (413 m), ami tulajdonkeppen az alsó fennsíkból kiemelkedő külön kis kúp. II. Településtörténeti előzmények A hegység természetes útvonalai az őskortól a két völgyben vezettek. A hegyvidékek belső területének benépesülése általában a késő-bronzkorban történt.

1 Ebben az időszakban nagy települési központok jöttek létre a Várvölgy két oldalán. Várvölgy—Kislázi-hegyen emelkedik Magyarország egyik legnagyobb alapterületű magaslati települése.

2 Védműveinek kerülete meghaladja az 5 km-t. Szétomlott kő kapuvédműve, az ördögkapu ma is látható. Belsejében víztároló tavak vannak.

3 Nem messze tőle találták a későbrorrzkori ún. felsőzsidi aranykincset.

4 Nagy települési központ volt a Tátika-hegyen is.

5 Ennek erődített volta az irodalomban még nem ismert. Sáncainak felismerését nehezíti, hogy a fennsíkot egy természetes „sánc", vulkáni perem veszi körbe. A felszínen gyűjthető nagy mennyiségű edény töredék a telep sűrű la1 Nováki Gy.—Sándorfi Gy.—Miklós Zs.: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Bp. 1979. 84. 2 Nováki Gyula : Őskori és középkori várak a bakonyi Kesellő- és Zöröghegyen. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 14/1979/75—122., 109. — Várvölgy—Kislázihegy — 150 ha. :1 Nováki Gyula személyes közlése ''Magyarország Régészeti Topográfiája. 1. A keszthelyi és tapolcai járás. Bp. 1966. 165. (a továbbiakban MRT 1.) 5 Dénes József terepbejárása, 1980; MRT 1. 200.