Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Szőke Béla Miklós—Vándor László: 8.-9. századi birituális temető zalakomár határában

ország kulturálisan már igen korán, a neolitikumtól kezdve élénk szálakkai kötődött a nyugati (ausztriai, bajor-, illetve morvaországi, cseh-medencei) kultúrákhoz, másrészt pedig — ami már részben a fentiek következménye is —, hogy e területen, a Zala folyó Balatonba torkollásánál jött létre a 9. században egy közigazgatási központ (Mosaburg), mely tovább élesztette, táplálta és tartotta életben ezeket a nyugati kapcsolatokat. Mindennek alapja pedig már az őskortól kezdve az volt, hogy itt keresztezte egymást két fontos kereskedelmi útvonal: az É—D irányú, ún. borostyánkőút, és a Kárpát-medencét diagonálisan átszelő, az adriai partvidéket Dél-Oroszországgal összekötő kereskedelmi út. Az E— D-i tájolású, késő avarkori sírok jellegét néhány kiemelkedő síregyűttes leletein keresztül mulatjuk be. A 14 4. sírban egy nagy, ácsolt sírkamrában egy férfi, egy nő és — tőlük e kamrán belül egy deszkafallal elválasztva — egy ló csontvázát találtuk meg. (1. kép). A férfi övét indás díszű, öntött bronz övveretek díszítették, nagyszíjvégén szőlőfürtábrázolás látható. A nő koponyája körül több fülkarikapár is volt. Ezek közül kiemelkedik két gömbcsüngős arany fülkari2. kép: Gömbcsüngős arany fülkarikapár (Bommelohrringen) a 144. sírból