Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Körmendi Lajos: A munkaerő strukturális változása Zala megye mezőgazdaságában,1949—1978

KÖRMENDI LAJOS: A MUNKAERŐ STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSA ZALA MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN 1949—1978. Demográfiai, mobilitási és foglalkoztatási viszonyok alakulása Zala megyében A megye mezőgazdaságában foglalkoztatott munkaerő változásának elemzése nyilvánvalóan nem végezhető el a megyére vonatkozó széleskörűbb vizsgálódások, illetve tendenciák felmérése nélkül. Ezen túlmenően tudomásul kell egyben venni azt is. hogy a megyében végbemenő változások közigazgatásilag, földrajzilag és gazdaságilag szélesebb nagyságrendek hatásait is magukban hordozzák. A megyében is — mint mindenütt — a foglalkoztatottság alapját a népesség nagysága, kor és nemek szerinti megoszlása képezte és képezi. A népesség alakulását a megyében hullámzás jellemzi. 1949-hez képest az 50-es években aránylag dinamikus növekedés, majd a 60-as évek végére csökkenés következik be. A 60-as években a népesség apadása meghaladja a 2,5%-ot. A mindenkori népesség alapjában a természetes szaporodás és a földrajzi, területi mobilitás, azaz az elvándorlás együttes hatásait tükrözte. Az 1960-as években az említettek közül az utóbbi már jelentősen meghaladta a természetes szaporodást. Jelentős — megyén belül — a településformák közötti mobilitás is. Az 1949es évet követő 20 év alatt a községek népesség csökkenése több mint 50 ezer fő volt. A községekből történő elvándorlás elsősorban a munkaképes korú népességet érintette. A népesség előzőekben bemutatott hullámzását követte az aktív keresők számának alakulása is. Míg 1960-ban az aktív keresők száma több mint 15 ezer fővel haladta meg az 1949. évit, addig 1970ben az 1960-as adatokhoz mérten több mint 7 ezer fős apadást állapíthatunk meg. A 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők és eltartottak száma 1949-ben a legkedvezőtlenebb, 118 fő, majd az 1960-as évi kereken 100 fő után 1970ben 106-os értéket mutat. Az aktív keresők népgazdasági ágak szerinti megoszlásában rendkívül jelentős a változás. 1949. és 1970. között az ipar és építőipar együttes részesedése az alig több mint 10%-ról több mint egyharmadára növekszik. Ez a megye ipartelepítési politikájával is összefügg. A mezőgazdaság 1949-ben tapasztalt mintegy háromnegyednyi részesedése 1970-ben már elmarad a 40%-os értéktől. A tercier ágazatok hetedrésznyi aránya pedig több mint negyedrész-