Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Kerecsényi Edit: A Mura-menti horvátok házassági kapcsolatai

nia anyakönyvében azért nem tartottam szükségesnek a fentiekhez hasonló munkaigényes vizsgálódást végezni, mivel Bajcsa és Fityeház anyakönyvi adatai — Szepetnek filiái lévén — úgy sem szerepelnek benne.) A két részletesen feldolgozott időszakon kívül szúrópróbaszerűen megvizsgáltam még más éveket is, ám újat azok sem mondanak.' Alapvető problé*mámra: miért a szembetűnő nyelvi, viseletbeli stb. különbségek a két kis szomszédos horvát néprajzi csoport között, úgy érzem, egyebek mellett a fenti vizsgálat részben magyarázatot ad. Izgatott azonban, hogy a későbbiekben zártabbá, vagy nyíltabbá váltak-e a megyénkbeli horvát faluközösségek. Ezért a későbbi időszakok házassági anyakönyveit is tanulmányoztam. A polgári anyakönyvvezetés kezdeti korából az 1895-—1900 közötti 5 esztendőt, valamint az 1971-től eltelt utolsó 9 évet választottam vizsgálódás tárgyává, de most már Murakeresztúr körzetében is. III. 1895—1900. Az állami anyakönyvek természetszerűleg jóval több és pontosabb információt nyújtanak, mint a korábbi egyháziak. Nemcsak a felek születési és lakóhelyét közlik minden esetben, hanem — ahol tudják — azok foglalkozását is. (A fiatal leányoknál jobbára az apáét jelölik meg.) A mintául vett 5 év házassági adatait tehát módom volt a lakó- és születési hely alapján egyaránt összehasonlítani és megvizsgálni. A lakóhely szerinti elemzés Tótszerdahely körzetében a következőt eredményezte: A 196 házasság 75%-a (147) — jóval több, mint korábban — ugyanazon falu lakói között jött létre, 17,3%-a (34) pedig az 5 falu között. Mindössze 14 esetben volt a férfi, s csupán egyben a nő (együtt 7,6%) idegen illetőségű. A felek társadalmi hovatartozását figyelve kiderült, hogy a birtokos parasztok szinte kizárólag falun belül házasodtak, míg a távolabbról származók — akik csaknem kivétel nélkül gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, iparosok vagy alkalmazottak voltak — más bevándorlókkal vagy hasonszőrűekkel. Az utóbbi társadalmi kategóriába tartozók megnövekedett száma láttán támadt bennem a kérdés: honnét kerültek ezek az emberek horvát falvaink ba. s mióta élnek ott. Mivel a körjegyzőségi iratok (iparengedélyek, adókönyvek) kielégítő feleletet nem adtak, megkíséreltem a fenti 5 év házasulóit születési helyük alapján is elemezni. E vizsgálat már jelentősebb társadalmi mobilitást és erőteljesebb migrációt jelez Tótszerdahelyen és környékén, érdemes hát tételesen is felsorolnom mindazon házasulókat, akiknek valamelyike az 5 falun kívül született. 42 (21,4%) ilyen pár volt, Ezúton is köszönetet mondok Németh Károly tótszentmártoni plébánosnak, aki engedélyezte az anyakönyvekben való hosszadalmas kutatást, s munkámban mindvégig segítségemre volt.