Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Kerecsényi Edit: A Mura-menti horvátok házassági kapcsolatai
KERECSÉNYI EDIT: A MURA MENTI HORVÁTOK HÁZASSÁGI KAPCSOLATAI (Adatok egy néprajzi mikrorégió kialakulásához) Nagykanizsától DNY-ra néhány Mura -menti faluban főleg a török kiűzése után betelepült római katolikus horvátok laknak. Közülük Tótszentmárton — a hajdani anyaegyház — és négy egykori filiája (Tótszerdahely, Molnári, Semjénháza és Petri vente) szorosabb egységet alkot, a Kollátszegből és Kefesztúrból 1864-ben egyesült Murakeresztúr, valamint a vele szomszédos, a szepetneki plébániához tartozó Fityeház és Bajcsa azonban már sok tekintetben eltér nemcsak tőle, hanem egymástól is, (A forgalmas vasútállomással rendelkező Murakeresztúr, a Nagykanizsa melletti Bajcsa valamint a területileg meglehetősen elszigetelt Petrivente az utóbbi évtizedekben már nagymértékben elmagyarosodtak.) .1. E néhány ezer lelkes mikrorégió néprajzi vizsgálata során minduntalan felvetődött bennem a kérdés, miért és mióta a még laikusok számára is szembetűnő különbség az említett falvak nyelve, szokásai és anyagi kultúrája között. Ezért átvizsgáltam a 18. századtól az adóösszeírásokat és anyakönyveket, hogy megállapíthassam, mikor és honnét érkeztek elődeik, és milyen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat tartottak fenn egymással az elmúlt két és fél évszázad során. Vizsgálódásaim azt bizonyították, hogy horvát falvaink etnikai összekovácsolódásában földrajzi, történeti, nyelvi, gazdasági, társadalmi valamint egyházi viszonyok és adottságok játszottak közre. 1 Közülük ezúttal csak az utóbbiakkal foglalkozom, mivel a közös anyaegyházhoz tartozás nagymértékben meghatározta a házassági kapcsolatokat, amelyeknek igen jelentős szerepe volt e két néprajzi centrum kialakulásában és eltérő fejlődésében.'' De nemcsak a keresztúriakkal, fityeháziakkal ritkák a Tótszentmarton környékiek házassági kapcsolatai. A közös anyanyelv ellenére csak elvétve házasodtak a muraköziekkel is, noha őseik zömmel onnan származtak, és in- . tenzív gazdasági kapcsolatok fűzték őket egymáshoz. (Bútoraikat, bizonyosruhadarabjaikat nagyrészt Kotoriban vagy más muraközi mezővárosokban vá1 A. Mura menti horvátok történetéről és életéről a Tankönyvkiadónál 1982-ben horvát nyelven megjelent kötetem, valamint a Zalai Gyűjtemény 20, köteteként 1983-ban kiadásra került munkám szól részletesen. ' "'
