Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Halász Imre: Zala megye izraelita iskolái a Bach-korszak első éveiben
Ha csupán a statisztikai adatokat nézzük: a kép idillikus! összevetve a katolikus összeírással, mely ugyanebben az évben készült, az oktatásban részesülők száma 17,31" o-kal magasabb az izraeliták esetében. Ezen arány jelentőségét az sem csökkenti, hogy a zsidó gyermekek száma kb. egytizede a katolikusokénak, ám ugyanolyan szétszórtan élnek a megyében. Sőt fokozhatnánk az elvárásokat, hogy „csak" 72.31%? Miért? A zalaegerszegi hitközség szegényebb sorsú tagjai harminchárom aláírással kérvényt juttattak el 1853. áprilisában várbogyai Bogyay Lajos megyefőnökhöz, kérték, segítse őket abban, hogy minél előbb egy hitközségi iskola épülhessen Zalaegerszegen, mert a szülők anyagi erejét meghaladják a magániskolák költségei. Éppen arra hivatkoznak, hogy a létesített iskolaalapból ezt létre kellene hozni. Ugyanez a jelzés érkezett Zalalövőről, az összeírás megjegyzés-rovatában. Ott Baksa, Salomvár, Zalalövő helységekben 40 gyermek nem járt iskolába, az ok — főleg a két viszonylag távoleső faluban — az anyagi teher. Helytelen lenne ebből az alapállásból kiindulni! A tény az, hogy 1098 gyermek közül 794 valamilyen oktatásban részesült. Nem lehetnek illúzióink az egyes vidékeken folyt képzés hatékonyságát illetően — gondoljunk csak a tapolcai főbíró jelentésére és az összeírásnál a zalalövői iskolához fűzött megjegyzésre —, ezeken a vidékeken (egy-két kivétellel) foglalkozásnak, és nem hivatásnak tekintették az oktatást, melyből nem fizikai munkával kell megélni. Az izraelita tanító pénzt kapott (tandíjból, hitközségtől vagy mindkettőtől) és jövedelmének nagy része nem természetbeni juttatásból származott, mint a katolikus iskolák mestereinél. 18 A mezővárosokban viszont — főleg Tapolcán. Nagykanizsán és Keszthelyen — megint más a helyzet. Zalaegerszegnek megfelelő mennyiségű magániskolája van, de ezek drágák ahhoz, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Ez esetben lehetünk maximalisták, mert ott a tapolcai példa: aki nem tud fizetni, az is jöhet: a taníttatása ingyenes. Az oktatás színvonalának biztosítéka a végzett, gyakorlott pedagógus, és ez már hivatás. Tény az, hogy ezt a három (tapolcai, keszthelyi, nagykanizsai) hitközségi iskolát a leggazdagabb hitközségek tartották fenn és a kereskedővárosok hitközségei nem is hasonlíthatók az egyes falvakban, sőt a megye bármely más részein (akár Zalaegerszegen) működő hitközségekhez. A fejlettebb, főleg kereskedelemmel foglalkozó mezővárosok az átlagosnál gazdagabb zsidó családjai a gazdasági emelkedés érdekében korszerűbb műveltséget, a hagyományos zsidó vallási képzésen túlmenő oktatást kívántak gyermekeik számára. Ez a három izraelita iskola, valamint a keszthelyi katolikus iskola valószínűleg a korabeli elemi oktatási intézmények csúcsa a megyében. Magyarázatra szorul még az, mi az oka annak, hogy a nagykanizsai izraelita iskolába keresztény gyermekek is jártak. Az oktatás színvonala biztosított és az izraelita iskola nagy előnye: német nyelvet is oktatott öt éven keresztül. Ez a kézműves és kereskedőváros, valamint a továbbtanulás szempontjából is lényeges gimnázium léte nem kis mértékben lehetett meghatározó a beiratkozásnál. 18 Vö. : Halász id. mű.
