Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Molnár László: A vétyemi üveghuta és termékei
MOLNÁR LÁSZLÓ : A VÉTYEMI ÜVEGHUTA ÉS TERMÉKEI A levéltári kutatásokból ismert üveghuta régészeti kutatása 1979-ben kezdődött. A huta 1806-tól 1877-ig működött. Megszűnte után munkásainak egy része Ajkára vándorolt, ahol ekkor (1878) kezdte meg működését Neumann Bernát üveggyára. 1 Az ásatás során két kemencét tártunk fel. Az első egy, a 15. századtól a 19. századig használatos típus volt. amelynek elbontása után. vagy még annak üzemelése során építették az új kemencét, ugyanis a kemencemaradvány a később feltárt hutaépületen kívül volt. és vastag hutasalak fedte. Tisztáztuk a későbbi kemence teljes, és a hutaépület részleges alaprajzát. A huta teljes feltárására a rajta álló. az 1920-as években épült lakó- és gazdasági épületek miatt nem kerülhetett sor. A kemencének csupán a legalsó szintje, a tüzelőcsűr égető csatornái maradtak meg, ezt is néhol 5—10 cm vastag talajréteg fedte csak. Megközelítően téglalap alaprajzú, 11.4x5,6 m-es, három részre tagolható építmény volt. Alsó szintje (alapozás, levegőző csatornák) az eredeti külső talajszintnél 20—25 cmrel alacsonyabban volt. A levegőző csatornák boltozva voltak. A tüzelőcsűr boltozatába vágott rostélynyílásokon keresztül kapta a kemence tűztere az égőshez szükséges levegőmennyiséget. A boltozaton volt a kemence platnija (lenéklemeze), rajta a tűztér, ahol az olvasztáshoz szükséges hőt állították elő. Azt, hogy a platnit miből készítették — téglából rakták vagy döngölték-e — nem tudtuk megállapítani, annyira átégett, és a fagy is erősen elroncsolta. Az alaprajzon 1. számmal jelölt három levegőző csatorna fölötti tűztérben nagyobb mennyiségű fa eltüzelésével előállított hőt. valamint a 3. számmal jelölt területen elégetett fa lángját a 2. számmal jelölt levegőző csatorna fölött levő égőtérbe vezették, amely felett az üveg olvasztása történt. A két oldalról bevezetett hő és a forró füstgázok előmelegítették a kemence falát és a fazekakat. A kettes levegőző csatorna fölötti tűztérben a két oldalról beáramló meleg hatására a fa elégetése során már magasabb hőt tudtak elérni, míg a csatorna aljának kádszerű kiképzésében levő vízbe hulló parázs és hamu által keltett 'Az Ajkára költözött munkások neve: Gólis Károly, Güntler Ferdinánd, Güntler Flórián, Jumpi Antal, Jumpi Mária, Lanekker Antal, Lanekker Mária, Obermajer József, Obermajer Károly, Obermajer Miklós, Obermajer Móric, id. Rikl János, ifj. Rikl János, Rikl Jozefina, Wagner János, Wagner Ignác, Wagner Mátyás.
