Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Bencze Géza: Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések küszöbén — egy korabeli kéziratos forrás alapján

Hidrológiai tekintetből vizsgálva részletesen ismertetendőnek tartja a Balaton nevezetességei közé számlált ásványvízeket és -forrásokat. Olyan kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak azoknak, hogy a vízi-könyvbeli leírásukat teljes egészében közreadjuk: ,,a) A Kis őrsi szőlő hegynek allában a Zalabéri Horváth Família szőlejénél. — b) Rendesnél a Pálkövi Savanyó víz egészen a Balaton parton, mellyet sokszor a Balaton vize meg nyővén, elborétt, még is forrását a vízi színére jövő buborékok után feltalálhatni, s vize a Balatonéval összve vegyülvén is, a mineralis savanyúságot még is erezhetni. — c) Kékkútnál, melly nem a tulajdonképpen való Balaton parton fekszik ugyan, hanem Kékkúti helység alatt a Bornóti Bozóttól északra, egy csendes emelkedésű dombon itt lehet látni Szentgyörgyi Horváth Sigmond Eő Excellentiája által elkezdett ferdő ház, és más épületeknek félben szakadt falainak maradványait. — d) Vérkútnál a Zánkai határban, és Balaton parton mellynek vize igen vasas (ochra ferri), hol állandóan egy seborvos is lakik, aki melegített ferdőjével a szenvedő emberiségnek sokkal olcsóbban szolgál a Füredinél, — Földes Ura a Zánkai Köz Birtokosság. — e) Balaton Fürednél a savanyó vízi kút melly kellemetes italú vízéről, bájoló vidékéről, a szenvedő emberiséget gyógyéttó orvoslási hasznairól, valamint az egészségeseknek kies mulató helyéről, — a Balaton hideg, és melegített mineralis víz ferdőjéről — minden esztendőben népes, és fényes vendégeiről, mulatságairól — s a.t. sokkal esmeretesebb, hogy sem itt annak leírásával fáradoznánk, ha csak a már többek által megírtokat nem ismételnénk. — Földes Ura a Tihanyi Apátság, vágynak szép alkalmas épülettyei a vendégek fogadására, mellyek közül a Szentgyörgyi Horváth Família épülettye különössen említtést érdemel, — a sínlődő betegek számára a nevezett fürdőkön, és savanyú vizeken kívül állandóul a Physicus (orvos), Patika, Seborvos, szép angol kert, és hársfa sétáló hely; a mostani virágzó és kelendő becsét nyerte Ilik Jósef uralkodása alatt — vagyon benne egy Catholicus Oratórium, egy Administrator —- általlában ezen kut pénzt, és csinosságot hoz, és hágy ezen vidéken ..." 3. A Zala Rövid Vas megyei szakasz után Pácodnál lép a „legzalaibb folyó" a róla elnevezett megye területére és igen jellegzetes, Z-szerű futás után ömlik — ma Fenékpusztánál — a Balatonba. A leírás csak a Zalabértől délnek forduló folyószakasszal foglalkozik részletesen, a felette levő — a megyehatártól Zalaegerszegen át Zalabérig tartó mintegy 50—55 km-es — szakaszával szinte egyáltalán nem. A vízi-leírásban helye, „értéke" közelítőleg a Balatonéval azonos; nagyjából azonos terjedelemben írtak róla. A folyó legészakibb pontjától — Zalabértől — délnek fordulva, Zalaszentgrót után az ellaposodó, széles árteret alkotó völgyön folyik a Balatonnál már