Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Bencze Géza: Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések küszöbén — egy korabeli kéziratos forrás alapján

a reformkori megye természeti —, de részben társadalmi — képének megrajzolásához. Főként azért, mivel a gazdaságtörténet kiemelkedő korszakában, a reformkorban keletkezett és a Széchenyi István nevéhez fűződő vízgazdálkodási, vízhasznosítási programhoz, a hazai modern közlekedés megteremtésének folyamatához kapcsolódik. Zala megye területén jelentős vizek futottak át, éltetve — és áradásaikkal pusztítva mellékeiket; a határt képező Dráva, a szeszélyes Mura, a mocsaras völgyű Zala, s az akkor még szinte holt víznek számító Balaton, hosszan elnyúlva a balatonhídvégi Zala-toroktól a Füred fölötti megyehatárig. E vizek, a mocsaras völgyek vízrendezéséről, a lecsapolási munkákról itt részletesen nem szólunk, már csak azért sem, mert kisebb, jelentéktelenebb munkákat kivévén, komolyabb vízrendezési tevékenység nem folyt e vizeken — a vízileírás keletkezése előtti időkben. Kéziratos forrásunk megemlékezik szinte valamennyi, akkor élő vízfolyásról, a legkisebb patakoktól a Dráváig, a tavakról — sok esetben a lehető legrészletesebben írva le azokat. Ma már ismeretlen nevű mocsarak, tavak, azóta mesterséges neveket kapott élővizek szerepelnek a sorok között. Szó szerinti, teljes, szöveghű leközlésére a terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség, de később mindenképpen hasznos lenne mind a hazai vízügyi- és közlekedéstörténeti kutatások, mind pedig a helytörténetírás számára. így csak a megye legjelentősebb vizeit — a Balatont, a Zalát, a Murát, és a Drávát — érintjük. Itt kell megemlíteni, hogy e munka nem teljesen ismeretlen, adatait felhasználták korábban is, de — mint a nagy vízszabályozások előtti forrást — elsősorban a középkori vízrajz fehér foltjainak kitöltésére. (Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. Budapest 1942., Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg, 1963.) A központilag elkészített, s a megyének megküldött előnyomtatott lapok hat rovatot tartalmaztak, megírt fejlécekkel. Kitöltésük során, az egyes vizek leírásakor nem minden rovatba került érdemi szöveg, mivel a rovatoknak egyaránt alkalmasnak kellett lenni a hajózható Dráva, akár egy jelentéktelen patak vagy vízfolyás leírására is. Az említett kérdőpontok a következők voltak: I. ,,A folyó víznek, tsatornának, vagy tónak megnevezése, és ezeknek helybéli (topographice) leírása mind azon helységeknek, kereskedő és vámos állapodásoknak elszámlálásával, mellyek a mellett feküsznek, a hol nevezetes kikötő, állapodó és kereskedő helyek, országos, és héti vásárok találtatnak? minő nevezetes kereskedésbéli tárgyakról, és minő bizonyos időkben? továbbá minő kereskedésbéli tekéntetből nevezetes ez, vagy amaz a hely különösen? mitsoda földi vagy vízi összeköttetéssel vagyon egy vagy más várossal, vagy szomszéd vásározó hellyel kereskedésbéli szövetségben." II. Hidrographice (vízi) leírás Folyó vizeknél: átalyános meghatározása azok folyása hosszának az eredetektől kezdve a kifolyásokig, megjegyzése az esetjéknek, azok legnagyobb és