Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Szabó Sándor: Péteri és téti Takáts József író és költő, mint irodalomszervező
A következő évek ugyanis a családi tűzhely megalapításával, a hivatali munkával és a vagyon gyarapításával teltek. Jól sikerült házassága megadta ehhez az alapot, jószágkormányzóvá történt előléptetése pedig csak növelte a további vagyonszerzés lehetőségét, amihez Takátsban meg is volt a gyakorlati érzék. Közben családi gyász is érte: négyéves kislánya 1806-ban elhunyt, s csak egy fia (Sándor) maradt. Ez egy időre irodalomszervezői ambícióit is lelohasztotta, bár anyagi lehetősége már megvolt, hogy folytathassa a sorozatot. Nem is késett sokáig: 1807-ben Budán újra kiadta — az időközben elfogyott, s Kazinczy lesújtó epigrammája ellenére is népszerű — Himfy szerelmeit, de most már a Kesergő és a Boldog szerelmet együtt, sőt ezekkel egybekötve a Regéket is. Takáts vagyona 1808-ban növekedett meg igazán, amikor is Téten egymás után három birtokot is megvett, s ezzel már közel 2000 holdja lett. Hogy ezt jobban műveltethesse, jószágkormányzói állásáról is lemondott és 1810-ben végleg Téten telepedett le. Ettől kezdve téti kúriája a hazai, de főleg a dunántúli írók gyakori találkozóhelye lett. Kisfaludy fordult meg nála leggyakrabban, hisz apja szintén Téten gazdálkodott. A másik közeli jóbarát, Pázmándi Horvát Endre pedig 1806-tól 1829-ig ott volt plébános. Ök hárman alkották „a téti triász"-t, ahogy írótársaik nevezték őket, a „klasszikus triász" (Rajnis, Révai és B. Szabó D.) mintájára. A téti letelepedés után nemsokára Takács a péteri mellé felvette a téti (akkor téthi) előnevet is, miután a felső jóváhagyás megvolt hozzá, így vették fel a győri nemesek sorába, ahol előbb táblabíróvá, majd vármegyei főjegyzővé választották. E hivatalbéli teendői ós gazdaságának irányítása mellett is folytatta irodalomszervezői munkáját. Ennek eredményeként került sor 1812ben PÁPAY Sámuel első magyar irodalomtörténeti művének kiadására, melynek előszavában a szerző megemlíti, hogy „literatúránk csuda buzgósága előmozdítója, Takáts" bíztatta őt arra, hogy szedje össze, adja neki és ő azt a Magyar Minerva oltalma alatt kibocsátja. 17 Később, amikor Pápay egyik kritikusa abban a hiszemben volt, hogy a mű Festetics költségén került kinyomtatásra, a szerző sietett ezt megcáfolni és megírta a tévedőnek, hogy „annak terhe egyedül Takáts erszényét nyomja". 18 Még ugyanebben az évben Takáts megjelenteti RUSZÉK József — vaskos kötetet igénylő — filozófiai értekezéseit is, de ehhez hozzájárult Dréta Antal zirci apát segélye is. Végül 1814-ben kiadta a téti plébános, PÁZMÁNDI HORVÁT Endre: Zirc emlékezete c. munkáját, nemcsak azért, mert szerette faluja papját, hanem ily módon akarta kifejezni háláját Dréta Antalnak is, akiről ugyancsak sok szó esik a műben, úgy is mint irodalompártolóról. A következő évek a nyelvújítás és a helyesírás „neológus-orthológus", illetve „2/psiíon-j'oíta"-harcaiban teltek a magyar irodalmárok közt. Takáts az előbbiben a dunántúli írók orthológus-csoportjához húzott, de a mérsékeltebbek közé tartozott; utóbbiban az ypsilonisták mellett tartott ki végig. Mindkét síkon az ellenfél győzött, melynek vezére Kazinczy volt, de a veszteseknek 17 Uo. 110. p. ,s Uo. 111. p.
