Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására

Ezek a polgárságnak egymás elleni, vagy külsőknek a polgárok elleni panaszos ügyei, minden személyi és birtok ,.osztálos régi örökség keresetű, megsemmisítő erőszakos, nagy és másféle pörek, az ország élő, s a városoknál szólló törvénye szerint, el intéztetthettnek'*. A régi adás-vételi, csere és egyéb szerződéseket el kell fogadni akár a város, akár a földesúr előtt készültek. ..Hogy a városnak vég-hatalma nem lévén, a tanácsot inkább a felséges királyi rendelések szerint való dorgáló, mint sem büntető-törvény illeti és így csak a tobzódó, káromkodó, veszekedő, éjjeli lármázó, részeges parázna, s más botránkozó atókat, s ezek pártfogóit, a levél nélkül kóborló, dologtalan, szolgálaton kívül valókat, kik magukat makacsul az parancsolatok ellen szegezők; a csekélységben tolvajokat, az engedetlen gyermeket, cselédeket, a békétlen szomszédokat, . tűzzel, s akármely veszedelmes portékával gondatlan bánókat, széllel dohányzókat, szemtelen vakmerő koldusokat büntetheti meg, de mindig a polgári személyes szabadságra tekéntve úgy. hogy testi gyöngeség, vagy más tekéntet forogván fenn, inkább személyes bírságokhoz (melyek 5—10 forintokig szabadok) szükséges ragaszkodni." A tanács az igazságszolgáltatásért nem kap külön fizetést, taxát csak a pecsételésért fizettethetnek, és az adás-vételi levelek után tartalmuk szerint 8 garas ós 4 forint közötti összeget, (Ennek ötöde a jegyzőé, a többi pedig a bírságjövedelmekkel együtt a város írószer szükségletét elégíti ki.) A tanács által bírósági ügyekben kiküldöttek napi bére 1 Ft. A per lefolytatásának megszabása után a 4. fejezet a mindennapi közös ügyek, elsősorban a városi csend és rend fenntartásának, a tűzi és más veszedelmek távoltartásának szabályozására tér át. Meghatározza, mit kell tenni, ha mégis tűz támadna. ,,A kisbírák által a népet segedelemre szóllétattni, az éjjeli őrökkel a tolvajságokra és gondatlanságra vigyáztattni, a nem dolgozó siránkozó akadályozókat el kergettni. a szomszéd kerteléseket, s ha szükség házok tetejét le rontattni, a vizet illőképp alkalmaztatni, a meg mentett portékákhoz őröket álléttani, az elszórt tüzes fát, s akár melly veszedelmes szert, jól el nyomattni, végtére a tűz egész el oltásáig az helyben meg maradni, eredetérül s a kárrul gyanúságbul, tapasztalásbul, és szorgos vizsgálásbul összvetett jelentést a Tanács elejbe terjeszteni, a szorgalmatos munkásokat, a vízzel, s más segedelemmel leg elsőbben meg jelenőket jutalom végett, s a kárt okozókat pedig meg büntetés és némi elégtétel fejében bé adni, a még károsodottak minden ki telhető segedelmérül is gondoskodni a Tanács kötelessége." Szorgalmazza a polgárság felvilágosítását, „az alakosok, tudósok, agg-dadák, vásározók, gyep-mesterekben hitel ki írtassék. s ők az orvosi segedelemhez szoktattván, mint magok s gyermekeik, mint marhájuk nyavalyáiban a rendes orvoshoz, borbélyhoz, s a patikába folyamodjanak. Az himlőoltást el fogadják." A város gazdálkodási feladatainak meghatározásakar figyelme szinte mindenre kiterjed, a cselédrendtartástól a gyermeknevelésig, a városi koldusokról és öregekről való gondoskodásig. Üjra, összefoglalóan szabályozza a város gazdasága körül teendőket, amelyeket az egyes tisztségek funkcióinak meghatározásakor már vázolt. Sümeg jövedelmeinek és költségeinek összeszámlálásakor Rosty leírja, hogy az utolsó úrbéres egyezségig a város állandó pénzhiánnyal küzdött, jövedelmei elégtelenek voltak a költségek kielégítésére. A hiányzó összeget és a felmerülő különös kiadásokat (útépítés, perfolytatás, borvásárlás, stb.) a polgárok