Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására

A jegyző, egyben ügyész feladata mindenféle hiteleslevelek aláírása, pecsételése, kiadása, akár peres és panaszos felek részére, akár felsőbb hatóságoknak. Ö készíti a jegyzőkönyveket a tanácsülésekről, a fellebbviteli ügyekről, királyi vagy megyei parancsokról, és különböző jogi ügyletekről. Szóbeli tájékoztatást ad a folyamatban lévő, még levéltárba nem tett levelekről, ezek rendtartásáról és a depositumokról. A panaszos, peres ügyeket megfogalmazza, a tanács elé terjeszti. A városi mezőgazda, másként városgazda egyben városi jövedelembeszedő, kötelessége a közös földek és rétek hasznavehetővé tétele, a termésnek az adózó polgárság hasznára fordítása. Az irtást, legelőt a tanács által előírt módon használtatja. Az uraság tizedelésénél védi a polgárság érdekeit, behordáskor kiadja a mezei pásztorok részét. Csőszök segítségével védi a mezőket és réteket, hozzá terelik az elbitangolt állatokat. Gondoskodik róla, hogy a vásárosok és más hajtók kár nélkül kísértessenek ki a városból. A városi borgazda intézi a borvásárlást a város pincéjébe, az erre való „magpénzen", amely legalább 3 000 Ft kell, hogy legyen, hogy mindig hozzá lehessen nyúlni, jókor bort szerezni. A borgazda gondoskodik a kocsmák megfelelő, „láthatós" helyen való felállításáról, megegyezik a gazdákkal, megakadályozza a „borcsáválást". Hetente vagy havonta köteles hordónként .számotvenni. A hegybírákkal együtt jelen van az uraság bortizedelésén, védi a város érdekeit. A kocsma jövedelmet havonta beadja a városi pénztárba. A városi erdőgondviselő vigyáz az erdő határaira, felosztja vágásokra, készpénzben beadja az éves haszonvételt. Gondoskodik róla, hogy a fából „csupán a polgárok" részesedjenek bírói engedéllyel, épületre, mesterségre, tűzre, öl, szál, vagy szekérszámra. Felügyel a gyümölcs és juharfákra, jó időben való kivágásukra, a faizás tilalmazására „annak idejében". Feladata a kár, a lopások megakadályozása, ha ez nem sikerül, a bíráskodás. A gubacs időben való megbecsültelése és eladása, az éves jövedelem igazságos elosztása a polgárok között. A városi adószedő a királyi adót, a megye kivetése szerint beszedi, beírja a polgárok könyvébe, nyugtával beadja a pénztárba. Megjelenik a dicális conscriptiókon és computusokon, végrehajtja a bevallást és beszámolást. Mindenféle természetbeni és pénzbeli adózás, fuvarozás kivetését elvégzi a megye, az uraság vagy a város számára. Minderről számadást ad a tanácsnak és a megyének. A városi gyám a földesúri utasításnak megfelelően tevékenykedik. A kézirat nem részletezi feladatait, csak annyit ír, hogy azok részben a tanácséval és a bíróéval közösek, részben csak rá tartoznak. Számadásait köteles bemutatni a városi tanácsnak, majd ezt követően a földesúrnak. Az előbbi tisztségeket a belső tanács esküdtjei töltik be. Rajtuk kívül a város négy kerületéből további 30 polgárt választanak a külső tanácsba, hogy az egész polgárságot képviseljék, és pártját fogják, ha összehívásuk alkalmatlan, vagy lehetetlen. Közülük szavazat nélkül a belső tanácsba is meghívnak néhányat, részben, hogy ott készüljenek a magasabb hivatalokra, másrészt annak megakadályozására, hogy a tanács vagy bíró a polgári közjogokat megcsorbítsa és a szegényeket új adókkal terhelje. A külső tanács tagjai hathatósan elősegítik negyedeikben a tanács végzéseinek végrehajtását. E célból negyedenként egy-egy nemes embert is választanak, hogy a nemeseket köte-