Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Lendvai Anna: Tűzvész és tűzvédelem a

lezés lehetséges: vagy 1795 után ideiglenesen (talán fából) építhettek egy újabb kápolnát, s ez égett le 1798-ban, vagy pedig nem az 1793. évi építést követő második évben lett a tűz martaléka, hanem később. 1798-ban. Mindezen túlmenően más feltételezéseink is lehetnek: amennyiben az új kápolnát a régi helyére építették, meghatározhatjuk az 1798. évi tűzvész (a kanizsai) helyét (a mai Szabadság tér), hiszen valószínűleg a környezetében lévő házak estek a tűz áldozatául. A templom és iskola kára, mind összegét, mind az egyes tételeit tekintve, jelentős. Elégett az épület, a deszka torony. 2 harang, az oltár, képek, misemondó ruhák, székek, a ..Sanctuariumban lévő ornatus, egy olmarium 140 Funt gyertyával'

1 stb.. s a kár summája 1360 Ft. Figyelemre méltó adat, hogy míg a misemondó ruhák értéke 360 Ft, az épület(ek)é

i 350 Ft, tehát elképzelhető az ideiglenes épület léte. Vizsgáljuk meg ezután a lakosság kárlistáit! A veszteség óriásinak mondható 3 esetben: Kis Ferencnek 1662, Sztáresnitsits Jánosnak 1506 és Venczel Ádámnak 1153 Ft értékű a kára. A többieké 1000 Ft alatti; köztük 870. 825. 682 és 654 Ft-nyi kár is van. továbbá 4 esetben 500 Ft alatti összeget jelent a veszteség. Érdemes megvizsgálni, miből adódtak ezen összegek, tehát mi égett el. Annál is inkább érdemes ezt vizsgálni, mert hozzávetőlegesen következtethetünk egy-egy gazdaság felszereltségére, valamint az egyes tárgyak, illetőleg termények értékére. Nyolcan jelentették, hogy házuk leégett; természetesen ez jelentette az összkár legnagyobb tételét. A házakról említésre méltó, hogy 1. 2, illetőleg 3 ,,derék"-ból állnak. Az 1 födél (derék) alatt lévő házak 5—5 szobásak két esetben (Kozarics Mátyás, Israel Josznab), viszont 2—2 szobája, valamint ,,be nyíló"-ja volt Zsófi Istvánnénak és Palczer Mihálynak. Lényegesebbek az egyéb épületrészek: 2. sőt egy esetben 4 konyha van, elmaradhatatlan az istálló, pajta, s általában a ,.kamara'". A 4 egy derékból álló leégett ház értéke 400, 350, 250 és 120 Ft. A két és három „derékbul álló" házak értéke természetesen magasabb: 600, 500 Ft, de 2 esetben csupán 400 és 250 Ft. Ezeknek a házaknak a szerkezete hasonló az előbbiekhez: az első derék alatt találhatók a szobák és a konyha, a második derék alatt ezek mellett a kamara, az istálló és a pajta. A Popovics-testvérek (jómódú görög kereskedők) jelentése szerint ,.cserép födél alatt levő épületjek teteje" égett le, de a kár 500 Ft-ra ,,bÖtsültetett". Kiss Ferencnek a háza megmaradt, viszont a mellette lévő egy födél alatti 3 kamara, 2 gabona-magazin és szín leégett, 350 Ft kárt okozva. Ali kanizsai károsult közül csupán Franz Rádecher kesztyűs aki Kozarics zsellérje, nem jelent ház-égést. Már az eddigiekből is kiderül, hogy a kárvallottak mezőgazdasági munkával foglalkoznak, hiszen a ház jelentős részét a gazdasági melléképületek jelentik. Az egyéb korabeli források, összeírások, jegyzőkönyvek, különböző céhesipari dokumentumok egyértelműen bizonyítják a kutató számára Kanizsa mezővárosi jellegét, tehát azt, hogy még ekkor döntő szerepű a mezőgazdasági munka. A mi jelenlegi forrásunk további adatai is alátámasztják ezt. Medvevics Rosalia és Franz Rádecher kivételével a kárlisták kb. 60%-át a mezőgazdasági munkával kapcsolatos tételek jelentik: termények, gazdasági eszközök, tároló- és szállító edények stb., s jelentéktelennek látszik a búto-