Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Molnár László—Vándor László: A pákai „Várhelyi domb" területén végzett kutatásokról
1499-ben még mindig a Szécsiek bírják zálogjogon, mert Szécsi Miklós eltiltotta a királyt több birtok, köztük Páka eladományozásától 23 . Pákának — a többi mezővároshoz hasonlóan — közvetlen környékén fontos gazdasági szerep jutott a kereskedelemben, mert piacán, vásárain cseréltek gazdát mindazon termékek, amiket a környező községek lakói eladni, illetve vásárolni akarta. Több vásáráról is vannak írott emlékeink: 1464-ben Fülöp és Jakab napja körüli vásáráról tudunk, ez országos lehetett és talán ezen a napon (május 1) tartották 2,1 . Egy alkalommal arról olvasunk, hogy három vá J sáron való kikiálltást vasárnap végezték, tehát ezen a napon volt a hetivásár 25 . 1502-ben szerdai hetivásárról tesznek említést 20 . Egyháza, mint láttuk már a XII. században volt. jelenleg álló temploma — alaprajza szerint — a XV. században épülhetett, később többször átépítették, bővítették. Az 1501 évi egyházlátogatás nem tesz említést a templomról, csupán plébánosát, Pétert említik és két káplánt, akik közül az egyik vak volt 27 . 1512-ben szintén Péter volt a plébánosa 28 . A vár története és régészeti kutatása 1976. májusában a pákai községi tanács elnöke telefonon értesített bennünket, hogy a falu határában lévő kis szigetet, amely évek óta parlagon állt, a termelőszövetkezet ismét müvelése alá akarja fogni. Mivel korábban a szántásból kerámiatöredékek, vastárgyak, továbbá homokkő és téglatöredékek kerültek elő, kért bennünket, hogy a községi tanács anyagi támogatásával végezzük el a terület kutatását. A helyszínre kiszállva a következőket állapítottuk meg: a falutól északra egy kb. 50x50 m-es tojásdad szigetről van szó, ami 1—1,5 m magasan emelkedik ki a mocsárból. A várárok itt-ott még megfigyelhető volt. A dombhoz délkeletről egy töltés vezet. Az oklevelek 1431-ben Páka városában kastélyt, 1440-ben várat említenek. Ezt a helyei a népnyelv mind a mai napig .Várhelyi dombnak" nevezi. A domb első kutatására 1976. május 27-e és június 8-a között került sor. A munkát az I. szelvény nyitásával kezdtük. Ezzel a szelvénnyel a várba vezető töltést vágtuk át. Hetven centiméteres mélységben egy XIV. sz-i házra bukkantunk. Ebből nagymennyiségű kerámia és állatcsont, valamint egy lószerszám bronzból készült dísze került elő. (5. kép 2.) A ház kisméretű, külső kemencés. A kemence a ház északi oldalán van és egy 25 cm széles tüzelő nyílással kapcsolódik hozzá. (3. rajz.) A várba vezető töltés, amelyet apró 4—5 cm átmérőjű cölöpökre alapoztak, ráépült a XIV. sz-i házra. A szelvény déli falának metszetében jól kirajzolódtak az út alapját képező cölöpök metszetei. A háztól nyugatra egy sze23 Holub im. 601. oldal 24 Uo. 25 Uo. 26 Uo. 27 Uo. 28 Uo.
