Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Erdélyi István: A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története

ERDÉLYI ISTVÁN A FENÉKPUSZTAI RÉGÉSZETI KUTATÁSOK RÖVID TÖRTÉNETE Miután néhány évvel ezelőtt született állami döntés alapján Keszthely és vele együtt Fenékpuszta is visszakerült középkori megyéjébe. Zalába, melynek olvasóközönsége joggal tarthat igényt arra, hogy a Fenékpusztán hosszú évtizedek óta folyó régészeti kutatásokról hírt kapjon megyei kiadvány hasábjain is. Jóllehet egész sor tudományos tanulmány látott már napvilágot a feltárások eredményéről (főleg persze idegen nyelven) és nem egy népszerűsítő cikk is született, mégsem kerek az a kép, amely az olvasók elé tárult.

1 Jelen kis írásunkban csak vázlatot adhatunk, de mégis jelezni kívánjuk a főbb momentumokat, a munkálatok során elért érdekesebb és legújabb eredményeket. A Dunántúl egyik leghatalmasabb rómaikori erődített települése már igen korán magára vonta a figyelmet,

2 A 18. század végén még jelentős részben álltak romjai, jóllehet az erődített keszthelyi középkori ferences kolostor egy része is a rómaikori falak anyagából épülhetett, sőt talán más 18. századi keszthelyi objektumok is ebből a kőanyagból nyerhették alapozásaikat, falaik egy részét.'' A jelenlegi felszínen eredeti falak már nem láthatók, ahol árokszerű süppedés húzódik, ott vannak még a föld alatt az alapozás maradványai. Az ásatások során feltárt fal-részleteket konzerváló felfalazással szemléltetik a látogatók előtt a D-i kapu, a bazilika és a raktárépület (— horreum) esetében. Az egykor 44 kerek alaprajzú toronnyal és két kapuval rendelkező, kb. 377x 358 m-es erődfalakból tehát alig vehető ma valami szemügyre. Az erődítmény 1 J. KORABINSZKY. Geographisch-historisches und Produktion Lexicon von Ungarn. Pozsony, 1786. 544.; LIPP V. A fenéki stamező. Arch. Közlemények. 14. 1886. 137—159. CSÁK Á. Fenék (Mogentiana) és területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeológiai ásatások eredményeinek ismertetése. A Balatoni Múzeum Egyesület első Évkönyve. Keszthely, 1903. 73—92. RADNÓTI A.—GERÖ L. A Balaton régészeti és történeti emlékei. Bp. 1952.; SÁGI K. A fenékpusztai erőd története az újabb ásatások alapján. Élet és Tud. 1977. V. 27. 643—646.; MATOLCSI J. Rejtélyes kutyaleletek Fenékpusztán. 11. o. 1978. I. 27. 117—119.: FÜZES M. A fenékpusztai „gabonatemető", u. o. 1978. VI. 23. 787—790. stb. -RÖMER F. Fenék-vár Keszthely mellett. Arch. Közi. 1863. 3. 37—39. Itt szerepel a Bergh K. mérnökkel együtt készített erőd-alaprajz. :!

SÁGI K. Fenékpuszta története. Balatonfüred, 1960. 40—41., n. o. Keszthely és környéke. Veszprém, 1978. 52.