Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

374. CSAPODY Csaba, 1933. 15. 19. 375. Előfordult, hogy a kérelmezők - szakífa a hagyományokkal egyenesen hozzá fordultak. L. 13. sz. kontraktus. 376. NAGYVÁTHY János, 1795. 31 7-323.-CSONDOR János, 1819. 123., 130. 141- 142. - V.o. még a számtartókról: RAVASZ János, 1938. 42. - CSAPODY Csaba, 1933. 15-17. 377. NAGYVÁTHY János, 1795. A kasznárságról szóló fejezet 323 331. 378. KÁLLAY István, 1980. 297. 379. NAGYVÁTHY János, 1795. 336. 380. KÁLLAY István, 1980. 297. 381. CSAPODY Csaba, 1933. 22. 382. KÁLLAY István, 1980. 297 383. A fizetésekről részletesen CSAPODY Csaba, 1933. 15. 18. - RAVASZ János. 1938. 49. 384. JÁRMAY Edit, 1930. 57. - CSAPODY Csaba, 1933. 19. - KÁLLAY István, 1980. 116 119. 385. NAGYVÁTHY János, 1795. 214-215. 10 évi szolgálat után fizetésük 1/3 részét, 15 év után 2/3, 30 év után egész fizetésüket megkapták nyugdíjként. A pajtamcsterek, kocsisok, hajdúk, erdőpásztorok pedig elöregedvén, munkaképtelenné válva a keszthelyi Ispotályban élhették le öreg napjaikat - KÁLLAY István, 1980. 120. is megemlékezik a Festeticsek uradalmi nyugdíjalapjáról. 386. SZÁNTÓ Imre, 1954. 100. Festetics Pál ,,a régiek helyébe új gazdatiszteket állított. Festetics Kristóf egyik régi tiszttartója erről meg is jegyezte: „De nem remélem, hogy azok is talieskán tolják a pénzt az uraságnak." 387. SÁPI Vilmos, 1967. 192. „A XVIII XIX. század fordulója körüli időkből rendelkezésre álló szerződéseket körültekintően pontokba foglalt feltételekkel kötik meg a felek. A Fitzkó János bandagazda és a keszthelyi Gcorgikon tiszttartója között napszámra kötött szerződések arra engednek következtetni, hogy az ilyen jellegű szerződéseknek iskolája és hagyománya volt." Az általa elismert pontosságú Festetics szerződések gyökere valószínűleg ide nyúlik vissza. 388. Az uradalom a cselédek természetbeni járandóságát megtermelte, részben pedig megkapta jobbágyaitól. Ráadásul a cselédeknek szánt termény mindig harmadosztályú volt. Pl. a konvenciós cselédek számára termelték a kétszerest, s az uraság kosztján élőknek járó barna kenyeret, a cselédprófuntot is ilyen vegyes lisztből sütötték. Tehát nem cz okozta a fizetési gondot, hanem a pénz. 389. OL Festetics család levéltára P 275. 1772-es felmérés. 390. 1773-ban 540 napszámot szerzett az uradalom csak a legeltetésből és a makkoltatásból. - V. ö. SZÁNTÓ Imre, 1954. 156. „A keszthelyi uradalom 1795-ben 4496 gyalognapszámot szerzett haszonbér fejében; 1250 napot pedig fű- és makkbér ellenében. Jobbágyai haszonbéres munkával tartoztak legelőért, feles szénáért, faizásért, feles kukoricáért." 391. SÁPI Vilmos, 1967. 259-260. 392. SZÁNTÓ Imre, 1954.48. 393. CSONDOR János, 1819. Az Ajánlás első oldalán. 394. 279. sz. Contractus alvei Fossoris Vorsiensis 1785. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Acta Eth. = Acta Ethnographica Agrártört. Szemle = Agrártörténeti Szemle Ethn. = Ethnographia Népr. Ért. = Néprajzi Értesítő Népr. Közi. = Néprajzi Közlemények MNL = Magyar Néprajzi Lexikon Termtud. Közi. = Természettudományi Közlöny