Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

JEGYZETEK 1. BMA C 69.229.1. - Bevezetőben szeretném megemlíteni, hogy - bár a kontraktusok nagybirtokhoz fűződnek - feldolgozásuk mégis elsősorban néprajzi szemléletű. Azzá teszi a történeti adatok néprajzi módszerű elemzése. 2. DOMANOVSZKY Sándor szerkesztésében: Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez: JÁRMA Y Edit, 1930. BAKÁCS István, 1930. RAVASZ János, 1938. CSAPODY Csaba, 1933. Majd SZÁNTÓ Imre, 1952. és 1954. SZENDREY István, 1963. WELLMANN Imre, 1967. és 1979. stb. 3. SZABÓ .Dezső, 1928. 4. 4. SZÁNTÓ Imre, 1952. 1954. 5. SZABÓ Dezső, 1928. 127. „ . . .nemes Somogyvármegyében Keszthely ellenében fekvő Balaton-Keresztur, Balatbn-Szentgyörgy, Sávol és Kis-Tikos nevü falvaimat egészen, fejéregyházi falunak, bari pusztának felét, Kis- és Nagy-Battyány, Nagy-Tikos, Fövényed, Simonyi és egyéb nevezetű Balaton-Keresztur mellett lévő pusztákat . . ." Festetics Kristóf (1696-1768) Festetics Pál (1722-1782) Festetics György (1755-1819) Festetics László (1785-1846) 6. SZÁNTÓ Imre, 1954. 35. „1. Keszthelyi uradalom, 2. Balatonszentgyörgyi-, 3. Csurgói-, 4. Szentmiklósi-, 5.Csáktornyai-, 6. Kemendi-, 7. Vasvári-, 8. Sági-, 9. Szalkszentmártoni uradalom, 10. Soproni gazdaság." Korábban Balatonkeresztur volt az uradalom központja, csak a 19. század folyamán helyezték át az irányítást Balatonszentgyörgyre. A hozzá tartozó majorok: bottyáni, keresztúri, sávolyi, vörsi, kürtösi. Bél Mátyás 1731-ben még Keresztúron időzött Festetics Kristófnál. Keszthelyt 1 734-ben vásárolta meg. LUKÁCS Károly 1940. 368. 7. SZABÓ Dezső, 1928. 195. 8. JÁRMAY Edit, 1930. RAVASZ János, 1938. Regéc és Sárospatak ura. 9. WELLMANN Imre, 1979. 23-30. 10. WELLMANN Imre, 1979. 29-31. 11. CSAPODY Csaba, 1933. 29. Az árendás jobbágy fogalma e korban egészen általános. Lényege: a bérlet és a szerződéses viszony. SZÁNTÓ Imre, 1954. 23. „így pl. a Somogy megyei Sávoly árendát fizetett, egész telek után 6, fél telek után 3 forintot. . . Dénes, Fövényed (Főnyed), Újfalu, Simony, Nagy- és Kisbottyán, Nagytikos (Somogy m.) pusztákat a jobbágyok használták; akik vetették,.kilencedet adtak utána, akik kaszálták, egy máriást vagy 3 garast tartoztak fizetni egy-egy bagla (boglya) után. Böhönye 77 forint árendát fizetett." 12. CSAPODY Csaba, 1933. 28. RAVASZ János, 1938. 29. 13. WELLMANN Imre, 1979. 55. „A felszabadító háború elejétől számítható száz esztendő alatt a Kárpát-medence lakossága több mint kétszeresére gyarapodott: az 1790-es évek elején (a Határőrvidékkel együtt) már 9,7 millióra tehető." 14. SZÁNTÓ Imre, 1954. 45. 15. RAVASZ János, 1938. 25. A taxások, árendások, kontraktualisták, cenzualisták ugyanazt a jogállású népelemet jelentik. 16. SZÁNTÓ Imre, 1954. 50. Jobbágyok tartoznak: 1 igás vagy 2 gyalopobottal, 1 hosszúfuvarral. 4 napot kell szolgálniuk aratás-, gabona-, széna-, bor betakarítása idején. De egyéb kötelességei is vannak, pl. malomgát töltése. - Zsellér: 2 hetenként egy gyalogrobot, de köteles vadászatkor szolgálni, rabot fogni, levelet hordani, strázsálni, marhát hajtani stb. 17. V. ö. SZÁNTÓ Imre 1954. 44. 55. 59. és Uő. 1952. 249. 18. SIMONFFY Emil. 1960. 372. 19. PALÁDI-KOVÁCS Attila, 1979. 95.