Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

bátyjától. Széchenyi Antal arról értesíti öccsét, hogy saját erdejében hajónak való tölgyfákat már nem talált, ezért javasolja, hogy forduljon Festetics Kristófhoz és Lengyel Lajoshoz, akiknek „erdeiben teremnek ollyas alkalmatos fák. . ." 348. BIRÓ József, 1974. 181 182. 349. SZABÓ Dezső, 1928. 193. - BIRÓ József, é. n. 1 3. 350. . Bél Mátyás, Rumy Károly leírását LUKÁCS Károly idézi, 1951. 89. 91. - Korabinszky Mátyás és Hrabovszky Dávid tudósítása BIRÓ József, én. 13-14. és Uő. 1974. 183. olvasható. 351. BIRÓ József, 1971. 21. 352. BRIGHT, Richard 1815. Fordításban 1970. 48. - BIRÓ József, 1971. 22. Idézi Xivkovich őrnagy 1809-ben kelt jelentését, amelyben feltüntette az általa megvizsgált 17 hajójárat menetidejét. Pl. Fenék-Hídvég között 3 óráig tartott evezőshajón az út. - Hrabovszky Dávid 1827-es tudósítása szerint „Fenéknél . . .szép időben a kompon 20 minutum alatt partot lehet érni, jóllehet itt az utasok többnyire maguk kényteleníttetnek 1-2 révész ügyelése alatt a hajót hajtani . . ." LUKÁCS Károly idézi, 1951. 91. 353. BRIGHT, Richard 1815. Fordításban 1970. 48. 354. 260. sz. 1784., 283. sz. 1785., 299. sz. 1787. 355. KRÚDY Gyula, 1959. 128. A Balaton révészei. 356. BIRÓ József, 1971.47. 357. 1863-ban dicsérő szavakkal emlékezik meg a fenéki hídról Fényes Elek. E hidat Festetics László gróf 1839-ben építtette. „Végre Szentgyörgyről Keszthelyre egy derék híd is viszen a Balatonon keresztül, a pompás töltés már Bottyánnal kezdődően." Közli LUKACS Károly, 1951. 93. TAKÁCS Lajos, 1978. 32. A Széchenyiek a XVIII. század 2. felében megépítettek Hídvégen először egy hajóhidat, majd hamarosan a cölöpökön nyugvó hidat. 358. BENCZE Géza, 1971. 92. 359. PALÁDI-KOVÁCS Attila, 1979. 59. 9. jegyzet. A Sió-Kapos szabályozása 64 500 kh földet tett szárazzá. 360. PALÁDI-KOVÁCS Attüa, 1979. 136. Pl. Sárospatakon, Regécen. -BENCZE Géza, 1971. 98. Kisebb mellékvölgyek rendezése sorra került robotban is. . . 361. Kiskomáromiak legeltetési szerződése 1781. Minden marha után 1 kaszást és egy gyűjtőt kellett a sávolyi Bozótba küldeni. - Fejéregyháziak legeltetési szerződése: 1782. Minden marha után egy kaszást kellett alkalomadtán a sávolyi Bozótba küldeniük. 362. BENCZE Géza, 1970. 103. „. . . a rossz szállítási és közlekedési viszonyok miatt a kis patakokra, folyócskákra a malmok sora települt, azok, gátjaik duzzasztása és rossz vízelvezetése következtében, még csak rontottak a meglévő helyzeten." 363. Bizonyára a falukapuról van szó, amely a középkortól kezdve szinte általános volt. Vidékünkön is több helyen előfordul még helynévként illetve dűlőnévként emléke. 364. BENCZE Géza, 1970. 103-104. A Kapos-völgyi vízrendezés első lépéseinél is - 1807. - bérezési formaként a teljesítménybért fogadták el. Alapegységül az ölet vették. 100 öl kiásása után járt 15 krajcár, 1 mérő gabona és fél akó bor. - Uő. 1971. 98. A munka megindulása után a teljesítmény alapegysége egy kubik vagy köböl - 6,86 m lett. 365. V. Ö. PALÁDI - KOVÁCS ATTILA, 1979. 136. 366. A térképeket LUKÁCS Károly sorolja föl 1951. 97. A somogyi mocsarakat is magukba foglaló térképek készítői Bél Mátyás (1730-36), Mikovinyi (1740-50), Ign. Müller (1769), Krieger Sámuel (1776), Neu ezr. (1783), és Lipszky (1806). 367. LUKÁCS Károly, 1951. 91. Hrabovszky Dávid és Fényes Elek adataira hivatkozik. 368. WELLMANN Imre, 1979. 110. 369. V.o. SÁPI Vümos, 1967.48. 370. KÁLLAY István, 1980. 295. 371. SZÁNTÓ Imre, 1952. 282. - CSAPODY Csaba, 1933. 14-15. Az Esterházy hg-i hitbizomány központi igazgatásáról. 372. KÁLLAY István, 1980. 297. 373. CSONDOR János, 1819. Bevezetés III., VII.