Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

6. Egyéb árendás haszonvételek

Ha ezt csak az erdő védelmében tették volna, megértenénk. De nem ezért tették. Az erdőpásztorok elvették a jobbágyoktól az erdőben gyűjtögetett gombát, makkot, gubacsot csak azért, hogy az uradalom saját maga számá­ra kamatoztassa, árendába adhassa. (282) így már jól megértjük a 18. századi paraszt fölháborodását, amelyet ko­rábbi jogainak megcsonkítása miatt érzett. A bécsi udvar kezdetben nem sokat törődött a magyar erdőüggyel, sőt, az osztrák ipar érdekében egyenesen buzdította az erdőtulajdonosokat a rendkívüli fapusztítással járó hamuzsírfőzésre. Csak 1755-től hoztak országos érvényű rendeleteket az erdők megóvása érdekében. 1781-ben II. József erdőrendtartása lépett életbe Magyarországon; 1791-ben pedig megszületett a Magyarországra és Erdélyre egyaránt érvényes első erdőtörvény is. (283) A magyar földesurak igyekeztek, hogy minél nagyobb hasznot húzhassa­nak erdeikből, — ugyanakkor a rendtartásokat is figyelembe vették. Fes­tetics György gr. 1799-ben József nádorhoz írt levelében - szinte a fel­fedezés örömével - arról ír, hogy régen a fa elrothadt az erdőben, most azonban ipari célokra felhasználva egy öl több mint 100 forint hasznot hoz. Arról ábrándozik, hogy árutermelésben utolérhetjük az angolokat. (284) A hamuzsírt a gyáripar legkülönbözőbb ágaiban tudták hasznosítani­Nem nélkülözhette a szappan-, az üveggyártás, a textiliparban a festés, fe­hérítés, gyapjúmosás, a vegyipar. (285) A magyarországi hamuzsírt Európa szerte megbecsülték, mivel a hazai hevítőkemencékben szennyeződés mentesen állították elő, azaz kalcinál­ták. (286) Legtöbb hamuzsírt Ausztriába, Morvaországba, Sziléziába, Len­gyelországba és Németországba exportálták. Somogy megyében már 1750 előtt is égettek hamuzsírt. Bizonyára ebből az időből maradtak a csurgói uradalom bocskádi erdejében a hamuzsírége­téshez szükséges félszerek és tűzhelyek, amelyeket 1770-es újbóli bérbeadás alkalmával a helyszínen találtak rongált állapotban. (287) A hamuzsírégetés nagyon tönkretette az erdőt. Lehmann Antal szerint ,,egy mázsa hamuzsír előállításához 40—45 mázsa hamu, illetve 60-70 köbméter tömör tölgy-, vagy bükkfára volt szükség." (288) A keresztúri uradalom 1781. májusában szerződést kötött három évre Náthán Mátyás szántói ,,hamus zsidóval". (289) Csondor János nem bízik a zsidókban. Ö még részese volt a 18. század végi hamuzsírfőzési láznak, így tapasztalatát rögzíti könyvében, amelyből érdemes idéznünk: „A Hamu Zsír égetést nagyon űzik ott a* Zsidók, a 4 hol nagy nyereséget sajdittanak, egész Erdőket is elpusztíttanak egynehány ezer forintokért.. ."Azt tanácsolja, hogy vagy elvénült erdőt adjanak e célra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom