Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

6. Egyéb árendás haszonvételek

dók a bor, ser áruitatás, Malmok, Mészárszékek, Pálinka főzés, Házak, halászat, vadászat, Vám, Rév, Vásár pénzek, Föld, Rét, Puszták, Birkák árendája." A második szakaszban ,,a Termesztvények és Szerzemények eladását illető Contractusok"-ról, és azok jól megfontolt módjáról ad hasznos tanácsokat. (183) Kövessük Csondor útmutatását, és vegyük sorra azokat a haszonvételeket, amelyeket a keresztúri uradalom bérbeadott előre kikötött árendáért. Épületek Először szóljunk az épületekről. Bármely uradalomról véleményt alkothatott a szemlélő a jobbágyházak s a majorsági épületek állapota, megjelenése után. A rendezett külső, a színvonalas építési mód magán viselte a nagybirtok anyagi kiegyensúlyozottságát, míg az elhanyagolt, düledező majorkép ennek ellenkezőjéről adott hírt. Jó példaként kínálkozik ide Richard Bright 1815ből származó, szemléletes leírása: „Először egy nagy úton hajtottunk át, majd egy falun keresztül, amely jellegzetes Magyarország ezen vidékén. A vályogházakat nem rendes zsúptetővel fedik, hanem egyszerűen szalmával takarják le s a szalmát dorongokkal rögzítik. A házak és udvarok kerítése nádból készül." (184) Első pillanatban úgy tűnik, hogy az angol utazó alaposan megnézte a parasztok házait. Ilyeneket látott az uradalmakban is, ahol a cselédek laktak, vagy amelyeket árendába adtak ki különböző foglalkozású embereknek. Abban is igaza lehetett, hogy a házak falát földből rakták - de nem mindegyiket! A népi építészet — ha tehette — a környezetéből adódó természetes építőanyagot használta fel. Belső telekrendjét, s a falu szerkezetét pedig szépen hozzáillesztette a táj térszíni formáihoz. így születhetett meg az a harmónia a település és környéke között, amelyet annyiszor megcsodálunk. Somogy megyét, s benne Balatonkeresztúr egész határát, hatalmas erőrengeteg borította. Természetes, hogy első gondolatként az ötlik fel bennünk: ha annyi volt a fa, miért földből építkeztek? A 18. század közepéig a Balaton mindkét oldalán, de főként a délin, valóban fából készültek a házak. Ne borona építkezésre gondoljunk elsősorban — bár ilyen is előfordult a hegyi pincéknél — hanem a talpgerendás, favázas, tapasztott sövényfalas; ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű megoldásokra. Ezekhez rengeteg erős tölgyfa kellett! A 18. század közepétől pedig