Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
12. Mutatók
SZÓJEGYZÉK Abréncsfa: abroncsra. A kisebb méretű — 2-5 — akós hordókat faabronccsal (fűz-, nyír -, vagy mogyoróvesszőből) látták el a borkötők. Abréncsvonyó: abroncsvonó. pintér, kádár. Az abroncs szálforma lapos rúd. szívós, hajlékony fából hasítva vagy fémből kovácsolva, amelyet karikára hajlítanak, s a hordókat és más henger alakú edényt erősítenek meg vele. Akar mindétig: akármeddig Akár óh légyen az akar uy: akár régi legyen, akár új Amint nékik még harmadival ki voltt jelölve: ... 3 éve . . . Asovanyokban le rakott Tőreit: mocsaras területek halászatra, csikászásra alkalmassá tett részei, ahová a rekesztő, borító halászat különböző szerszámait helyezték el. Aszolok jászolok Az déllelő mellet: delelő mellett. Ott, ahol az állatok delelni, pihenni szoktak. 1:/. többnyire fás, árnyékos hely, itatásra alkalmas forrással vagy kúttal. Bé fűzetni nem akarnák, szabadon uton útfélen főni irtt Tiszt Ur magát meg elégíthesse : bárhol és bármikor behajthatta rajtuk a gazdaság tisztje a tartozásukat. Birka akié): birkaakol Birkaakol és kert ölés: rendszerint négyszög alaprajzú kerített terület, melynek egyik végét fedeles szín határolja. Szarvasmarhák, lovak, juhok és sertések egykori téli, újabban nyári építménye. Bíró: a falusi önkormányzat feje volt. A falu lakossága választotta egy évre. A IX. század közepétől a földesúr erőteljesen beleszólt a választásba, és ezáltal a falusi önkormányzatba is. Helyettese a kisbíró, választása ugyancsak három jelölt közül történt, akárcsak az öreg bíróé. Bivalós: bivalyos, a bivalycsorda őrzője. Az uradalmi cselédség rangsorában és fizetésében a cselédkondással azonos szinten állt. Bival szekér: bivalyszekér. A bivalyt ökörjáromba fogva igázták, s nagy erejéhez méretezték a bivalyszekeret is. Bokor: gabonabetakarításra szegődött aratómunkások csoportja, amely az aratógazda vezetésével közösen dolgozik. Czéh mester: évenként választották. Ö irányította a céh életét. Általában negyedévenként összehívta a céhgyűlést, ahol az ügyesbajos dolgokat eligazították.