Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

189. V. ö. MENDELE Ferenc, 1974. 378. - BOROSS Marietta, 1980. 231-286. 190. SZABÓ Dezső, 1928. 112-113. 191. T. MÉREY Klára, 1963. 114. Téglát nagy és kis uradalmakban egyaránt égettek, de ritkán adták el. - KÁLLAY István, 1980., 182. megerősíti ezt. - BOROSS Marietta, 1980. 238. 192. SÁPI Vilmos, 1967. 45-46. Idéz egy 1828-ból származó téglással kötött szerződést, amelyben 100 000 db évi téglatermelést említ -T. MÉREY Klára, 1963. 144. A kaposujlaki uradalom kemencéjéből egyszerre 7000 darab zsindelyt hordtak ki. 193. NAGYVÁTHY János, 1795. 40. 276-277. - BOROSS Marietta, 1980. 240. 194. Hofstadter József igen neves építőmester volt. Keszthelyen számos épület ma is áll, amelyet ő épített. Pl. a zsinagóga, az Amazon szálló, az ún. sörház. 195. VAJKAI Aurél, 1959. 179. A kőfalazás háromféle módját írja le, főként Ébner (Gönyei) Sándorra hivatkozva: „1. A köveket egymásra helyezik, közéjük agyagos földet szórnak. 2. A kövek közét oltott mésszel és homokhabarccsal töltik ki (újabb eljárás). 3. Régebben a kövekre mészlé és homokos híg habarcs keverékét öntötték rá." Talán e technikák valamelyikére utal a kontraktus. 196. VAJKAI Aurél, 1959. 186-188. A bolthajtásos építkezésről írja, hogy komoly technikai tudást igényel, és Szentgálon nem lehet régebbi a 18. század elejénél. 197. A birkás házról NAGYVÁTHY János, 1795. 269. 198. JANKÓ János, 1902. 301. 359. - TAKÁCS Lajos, 1978. 125. Gyűjtőútján, az 1960-as években a Kisbalaton melletti falvakban több zsúpos házat talált, mint nádasat. Csodálkozó kérdésére egyik okként arra hivatkoztak, hogy a nád az uraságé volt, s ha „nádat akartak, fele részért kellett volna nádat vágniok." 199. FILEP Antal - FÜZES Endre, 1980. 681. „A nádazók munkáját korábban nemesi házaknál, uradalmakban is igénybe vették." 200. JANKÓ János, 1902. 191-203. - MALONYAY Dezső, IV. 1912. A ház és ami a házban van c. fejezet, 215-320. 201. WELLMANN Imre, 1967. 87. 202. KECSKÉS Péter, 1977. 333. 203. SÁPI Vilmos, 1967. 43. 204. V. ö. JANKÓ János, 1902. 254. 205. 13. sz. Újlakiakkal kenderáztató iránt kötött kontraktus 1773-ban. A kenderáztató használatáért negyven napszámot kellett adniuk szőlőgyomlálásra, vagy kukorica szedésre. 206. CSONDOR János, 1819. 110-111. 207. KECSKÉS Péter, 1979. 577. - HEGYI Imre, 1978. 109. 1754-ben a felsőrajkiak (Zala m.) nyírfát adtak abroncsnak. - TAKÁCS Lajos, 1980. 36. Mogyoróbokrok fiatal hajtásait használták e célra. 208. TAKÁCS Lajos, 1978. 100. „ . . . a jelentősebb szőlővidékek közelében az abroncsnak való vessző, amivel évente kellett a faabroncsos hordókat újra kötni, jelentős értéket képviselt az uradalmak háztartásában. Ezért is kellett a mogyorósokat . . . őrizet alatt tartani" a Széchenyi uradalom somogyi erdeiben. 209. NAGYVÁTHY János, 1795. 208. ,210. BARTÓCZ József, 1979. 107. „A XVI. század eleji céhszabályok arra kötelezték a mestereket, hogy olyan munkát végezzenek, hogy legalább Szt. Mártonig (nov. 11.) kitartson a kötés, mert különben az elfolyt bort a kádármester fizette meg." 211. WELLMANN Imre, 1979. 156. 212. T. MÉREY Klára, 1963. 134. - TAKÁCS Lajos, 1978. 99. 213. V. ö. SÁPI Vilmos, 1967. 50. 214. NAGYVÁTHY János, 1795.13. 18. 215. SÁPI Vümos, 1967. 49-50. 216. BOROSS Marietta, 1980. 234. Az 1790-es szántódpusztai összeírásban is szerény hajlék szerepel a bognármester lakásaként. 217. K. KOVÁCS László, 1979. 20. Szerkezetileg azonos volt a közönséges szekérrel, csak kisebb volt, és vasalása nagyon kevés volt, vagy egyáltalán nem is volt.