Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

tudjuk. Pl. 1773-ban a bevétel 1665,60 forint és 540 ledolgozásos nap, 1780-ban a bevétel 664, forint és 40 ledolgozásos nap. 141. T. MÉREY Klára, 1963. 133. „Az 1720-as években hozzávetőlegesen az egész megye területének kétharmada volt erdő." 142. BALASSA Iván, 1973. 54. 73. A víz megléte olyan fontos, hogy csak ott jöttek létre makkoltatási központok, ahol a víz adott volt: folyók, patakok ártéri erdőiben. 143. A makkoltatast igénybe vevő falvak: Balatonszentgyörgy, Vörs, Főnyed, Balatonkeresztur, Bottyán, Tikos, Sávoly, Szőkedencs, Simony, Szentpál, Vid, Kisbár, Mikla, Buzsák, Fejéregyháza. - Az uradalmak saját igényeik felmérése után a maradék makkot elsősorban jobbágyaiknak adták el, s csak azután került sor az idegenekre. L. erről NAGYVÁTHY János, 1795. 91. 144. Pl. 14. sz. Keresztúriak,- 91. sz. Szentgyörgyiek,- 94 sz. Keresztúriak makk bér iránt való kontraktusa. - BALASSA Iván, 1973. 65. - T. MÉREY Klára, 1963. 14. 145. Az idegenekkel szemben nagyobb árakat szabtak. 1773-ban a miklaiak 80 és 40 pénzt fizettek, az uradalom jobbágyai 60-at és 30-at. 146. 1779-ben a kisbáriak 340 forintot fizettek. De az uradalom külön figyelmeztette őket, hogy csak 350 aprómarhát hajthatnak ki. 147. BALASSA Iván, 1973. 68. Régebben a jobbágyok makkoltatása Szt. Mihálytól Szt. Miklósig tartott. A bérbeadott erdők esetében ez megváltozott, akár Szt. György napig is kihúzódhatott. 148. TÁLASI István, 1939. 28-29. Idéz egy 1791-ből való körlevelet a kanászok ellenőrzéséről. - NAGYVÁTHY János, 1795. 104. ugyancsak fontosnak tartja a kanászok időnkénti ellenőrzését. 149. TÁLASI István, 1939. 10. 150. TÁLASI István, 1939. 10. Közöl egy 1794-ből származó Veszprém megyei árszabályzatot a különböző típusú juhbőrökről. 151. FÖLDES László, 1979. 691. 152. FÖLDES LÁSZLÓ, 1979. 691. „A racka-merinó váltás időszakában a juh szót elsősorban a régi magyar juhra használták, míg a birka szó a merinófélék, ill. - származékok jelölésére szolgál népünk nyelvében." - L. még TÁLASI István, 1939. 10. A merinót német birkának is nevezték. 153. WELLMANN Imre, 1979. 174-175. 154. SZABADFALVI József, 1979. 554-555. A hodálynak két típusát jelöli meg. Az egyik a nyári, szétszedhető, a másik teleltetésre szolgáló szilárd építmény. - L. még e témáról FÖLDES László, 1957. 152. 155. SZABADFALVI József, 1970. 72. - VAJKAI Aurél, 1959. 55-59. 156. NAGYVÁTHY János, 1795. 268-269. A kézirat végén egy kezdetleges, de a lényeget jól megmutató ceruzarajz a birka „akolyról és a birkás házról. 157. Keresztúri árendás birkások: Vass János, 1773-1781. - Farkas István és fia: 1781. - Horváth János: 1784. - Farkas Péter: 1786. Sávolyi árendás birkások : Csacsinovics György: 1775-1781. - Farkas Péter: 1789. Szentgyörgyi birkás: Fodor József és Kiss Mihály: 1772. 158. WELLMANN Imre, 1979. 141. Országos átlagként az állomány szaporítására leadott bárányok számát 10-11%-ban jelöli meg. 159. 58. sz. Sávolyi árendás birkás kontraktusa 1775. 160. 188. sz. Keresztúri árendás birkás kontraktusa 1781. 161. 58. sz. Sávolyi árendás birkás kontraktusa 1775. - 61. sz. Szentgyörgyi árendás birkás kontraktusa 1775. 162. OL Festetics család levéltára, P 275. Az 1885-ös keresztúri összeírás 3 szobás, 1 konyhás, 1 kamarás birkás lakot említ. Építési idejét nem ismerjük. Balatonszentgyörgyön viszont 1781-ben épült birkáslakás. - NAGYVÁTHY János, 1795. 269. részletesen leírja a birkásház méreteit, beosztását. A számadó lakása 1 szoba és egy benyílókamra, a bojtáré ugyancsak. Egy