Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Molnár László: Adatok két zalai üveghuta történetéhez
vétyemi temető keresztjének fenntartása az üveggyár kötelessége.'-' 1 A hutabeliek nevében Garger Alajos, Vratislavszki Vencel és Sümegi Antal kötelezték magukat a fentiek betartására. Vétyemnek már 1811 óta volt temetője, de csak 1824-ben szentelték fel. Korábban a tormaföldi temetőbe temették halottaikat, amely az elpusztult középkori, Keresztelő Szent János nevét viselő templom körül volt.2 A huta temetője a XX. század elején még megvolt, helyén a 30-as években gyümölcsöst telepítettek. A plébánia és templom leltárában a visitatio említ ugyan néhány üvegtárgyat, de eredetüket nem tünteti fel. A hutabeliek kötelezettségei közt sem szerepel a templom vagy plébániaépület üvegtárgyakkal történő ellátása. így csak feltételezhető, hogy azok a vétyemi hutából származhatnak. A huta működése során a törvényszerű állandó fluktuáció ellenére a település lakosságának száma folyamatosan elmélkedik, 1836ra 230 főre nő. Ekkor legmagasabb a településen élők száma. Ennek magyarázatát talán azok az anyakönyvi bejegyzések adják, amelyekben pontosan ebben az évben nagyobb számban fordulnak elő úrkúti születésű hutamunkások. A ..Vétyemi Helység 1841-k Katonai Esztendőre" történt adóztatási öszszeírásából tudjuk meg, hogy az 1830-as canonica visitatioban említett Karger Aloysin a huta tulajdonosa, akinek hat szolgája, két-két ökre és fejőstehene, négy hámos (igás) lova és négy sertése van. Mindezek után fizet 46 ft 37xt ezüstben. 2 '' Karger gazdaasszonyának nevét is ismerjük: Pelikán Annának hívták. 2 ' 1 Karger Alajos is bizonyíték arra, hogy üvegiparunk elsősorban külföldi munkásokra épült, A vétyemi huta történetének kutatása során cseh, osztrák, morva és horvát származású munkások neveivel találkoztunk. Maga a huta tulajdonosa. Karger Alajos is a csehországi Gramborselri-ben született 1776ban. Karger 1851. február 27-i halála után az üzem vezetése gyermekei kezébe került, akikről semmit sem tudunk, csupán Sághelyi közli idézett munkájában Telkes Simon Üvegiparunk (Bp.. 1895) című művére hivatkozva, hogy a megszűnt huta a Karger testvérek tulajdonában volt. 2 ' A huta tulajdonosainak megismerése után, magáról a hutáról is van információnk. 1856-ban egy kemencével és öt tégellyel üzemel. 20 Ez a szám azt jelenti, hogy ekkor a vétyemi az ország legkisebb üveggyártó műhelyei közé tartozott. 1857-re csökkent a lélekszáma. Már csak 196 fő él a pusztán. Ettől kezdve szórványosan ugyan, de akad adat a hutáról is. Az 1856-os adat után egy 1860-as arról tesz említést, hogy a vétyemi hutában közönséges táblaüveget és ivóedényeket gyártanak évi 12—14 ezer forint értékben. 2 ' Úgy látszik átmenetileg állandósult az 1857-es lélekszám, mert 1863-ban is ugyanannyi a számuk. 28 Aztán az újabb elköltözések miatt — amely talán Úrkút újbóli üzembeállításával függ össze — 1869-re már csak 125-en marad21 SzPL. Canonica Visitatio Böte Letenyei ker. VI. f. 22 Szécsisziget, Halottak anyakönyve, 1807. 2:1 ZmL. Conscriptiones dicales 5.31. Vétyem, 1841. összeírásokat csak 1841—1849-ig találtam. — 1844-ben az uradalom meghirdette a huta bérbeadását, de — az adatok szerint — azt továbbra is Kargerék bírták. Pesti Hírlap 1844. II. 18. 118. old. -'' Szécsiszigeti Rk. Plébánia Kereszteltek Anyakönyve, 1841. :> Sághelyi : im. 302. old. — Telkes im. 77. old. ,,.. . előbb Karger testvérek, 1860-tól pedig Hirschl Samu és társai tulajdonában volt... 2(1 Sághelyi: im. 291. old. 27 Sághelyi: im. 292. old. 28 ZmL. Az 1863. évi helységnévtár (BRAP) adatai.