Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Turbuly Éva: A zalavári apátság
4. számú táblázat: Az apátság majorsági és egyéb jövedelmei Állattartás Hamuégetés Nagyradán Makkoltatás, gubacseladás Malom bérbeadása Csácsban Faeladás Rétbérlet a Zala parton és Bárándon Az apátság egyes épületeinek bérbeadásából, az apáti vásártérből és vendégházból 1149 forint 22,2% 240 158 250 29 32 22 Összesen : Saját és tizedgabona eladásából 1880 1303 36,4% 25,2% A táblázatok mutatják, hogy az úrbéres jellegű jövedelmek az összjövedelem 28,9%-át, több mint a negyedét, a majorsági jellegűek 36,4%-át, több mint harmadát, a kisebb haszonvételekből eredőek 2.8" o-át tették ki. Jelentős összeget, 25° o-ot hozott a saját és tizedgabona eladása, amit a kimutatás együtt számolt el. 2J A jövedelem csaknem azonos hányadát adták az úrbéres és majorsági eredetű jövedelmek, ha figyelembe vesszük, hogy a gabonaeladásból eredő összeg zöme tizedből származott, úrbéres jellegű volt. A majorsági gazdálkodáson belül kiemelkedő helyet foglalt el az állattartás 22" (r os részesedésével. Érthető, hiszen megfelelő legelők birtokában jelentéktelen befektetés mellett nagy jövedelmet hozott. A svájci tehenészet létrehozása Csácsban azonban azt mutatja, hogy megpróbáltak túllépni a rideg állattartás keretein. A nagyméretű állattartás előzményei a század elejére nyúltak vissza, amikor a kedvezőtlen demográfiai viszonyok, a nagy kiterjedésű műveletlen földterület kedveztek megerősödésének. 1765-ben már 700 birkát és 330 marhát legeltetett az uradalom, amelyből 500 volt saját, a többi az árendás juhászoké és csordásoké. 1775-ben a radai konvenciós juhász 365 birkát őrzött, mindegyik után évi egy font vajat és 5 font sajtot volt köteles beszolgáltatni.2 Az apátság majorsági gabonatermelése elenyésző volt. A kimutatás a vetésterület, nagyságát nem adta meg, csak a rajta termett gabona és hüvelyesek terméseredményeit. Összehasonlítva ezeket a saját faluk tizedeiből és kilencedéből eredő bevétellel, utóbbiak mindkét esetben csaknem a dupláját tették ki a majorsági termésnek. A kisebb királyi haszonvételekből eredő bevétel a kimutatás szerint szintén jelentéktelen volt. Az apátság javaihoz tartozott kilenc vízimalom, egy Apátiban, kettő Esztergályban, egy-egy Nagyradán és Bárándon, két új, még nem működő Apátiban és Bárándon. Ezek jövedelmét a gabonaeladáshoz számították, csak a csacsi Zala parton levőt adták árendába. A hiteleshelyi tevékenység után tényle21 Ügy tűnhet, a kimutatás a tizedgabonát kétszer számolja fel. Egyszer, amikor beveszi (962 Ft), és egyszer, amikor eladja (1303 Ft), annak ellenére, hogy egy pénzbeli bevételről van szó. A kimutatás azonban mindkét összeget beszámította az 5160 Ft-os végösszegbe. Feltételezhető, hogy a 962 forint nagyobbik része hegyvámból adódott, kisebbik felét pedig a pénzben megváltott tized összege tette ki. 22 Ht. Lex. cl. Nagyrada, Apáti.
