Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Guzsik Tamás — Fehérváry Rudolf: Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében
birtokait, összegyűjtötték az irattárának megmaradt darabjait, de az akkor romos kolostor többé nem települt újjá. 32 Még két. figyelemre méltó darabját érdemes kiemelni az örményesre vonatkozó középkori és újkori feljegyzéseknek: Ismeretes 1561-ből egy tatár rabságban sínylődő „Baráti János"' nevű ember levele, mely egy „Érsekapátinak" nevezett kolostorról szól: „A klastrom egy kis partos helen vala nap nyugotra. halas tó van előtte és egy malom, mely árokkal környül van véve. A templomnak két faragott tornya van, a szegletei faragott kőből voltak, a belső torony kisebb, az alat vala az ajtó a templomban. Lépj hármat az aj tótul a templomban, a kórus alat olt találsz két hoszúkás ablakot. . . A templomnak nap nyugot felől a két torony között van egy kerekes ablak, tizenkét küllős, az alat belől a kórusban van egy ablak..." A levél hátoldalára felírva: „Coventus Eörvenyes". 33 Ennek alapján a fenti leírást Örményesre vonatkoztatják.'''' Bár az örményesi monostorból szinte semmi nem maradt, azonosítását semmiképpen sem fogadhatjuk el. több okból: — az „Érsekapáti" név már önmagában elgondolkoztató. A pálosoknál nincs apátság (hanem perjelség), így az „-apáti" név-végződés nem indokolt; — a halastó és malom — bár a pálosoknál elmaradhatatlan tartozéka a kolostori gazdaságnak — nem kizárólagosan pálosrendi specialitás, bármely kolostor környezetében lehetett ilyen; — ismerve a középkori magyar pálos építészet viszonylag nagy számú emlékét, megállapítható, hogy azok vagy toronytalanok voltak, vagy — a városi szerzetestemplomok mintájára — egyetlen szentély melletti toronnyal rendelkeztek. Kéttornyos középkori pálos templomot nem ismerünk ! ; — ezzel szemben az örményesi konvent iratai közé került, majd tévesen azzal azonosított leírás vonatkozhat a környék több épületére is. Kéttornyos szerkezetű pl. a kapornaki apátság, melynek „szegletei faragott köbül vannak"; a homlokzati ablakosztás (pl. rózsaablak, páros ablak) leírása leginkább Türjére illik rá. De szóba kerülhet még — legalább ilyen „biztonsággal" — Hahót, Csatár apátsága vagy a rajki prépostság. Ezek alaprajza és egykori felépítése szintén ismeretlen. A bencéseknél és a premontreieknél a középkorban általános a két nyugati tornyos szerkezet. 1717-ben az örményesi monostorrom állapotát rögzítő feljegyzésben újra felmerült a korábban már tárgyalt ellentmondás, az alapítás idejét és körülményeit illetően: „Monasterium Örvényes (ad Balaton, supra Kehida, iuxta Fluvium Szála) in comitatu Szaladiensi fundatum fuit in honorem S. Mariae Magdalenae. Postea dicatum honori B.M.V. : 1266 .. ," 35 Ügy tűnik, hogy az újkori összeíró sem tudta megnyugtatóan feloldani az első (1263-as) összeírás furcsa fogalmazását, s ezért beszél újraalapításról, ill. titulus-változásról. Lényegében Rupp Jakab is így oldja fel az ellentmondást, 36 azonosítva Elek-szigetét örményessel. 3-Elenchus summarius archiva almae Provinciáé Hungaricae O.S.P.P.E. Kézirat, 1750. OL. E 153. 101. raksz. (Továbbiakban: Elenchus). 33 AP fasc. 453. fOl. 84. r ' DAP II. 1976. 142. p. 35 AP fasc. 457. fOl. 6. 36 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, I. Pest, 1870. (Továbbiakban: Rupp, 1870.), 305—306. pp.
