Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Guzsik Tamás — Fehérváry Rudolf: Eltűntnek hitt pálos kolostorhelyek Zala megyében

< Bochen S. Jacobi, Idegsith B. Elisabeth, Bodochun S. Emerici, insula prope Eörmenyes, Elek S. Mariae Magdalenae, Szakcsi, S. Dominici." J­A felsorolásokból kitűnik, hogy az eltérés az utolsó két (vagy négy) név­ből adódik: ..insula prope Ewrmenyes Elek Sanctae Mariae Magdalenae", ill. ,.Zakach Sancti Dominici" egy-egy vagy két-két kolostort jelöl? Az utolsó két név (Zakach, S. Dominici) egyazon épületre vonatkoztatását más tanulmányok már tárgyalták. 12. Itt a mai Nagyszakácsi és Marcali (Somogy m.) közötti területen levő ugyanazon monostor kétféle okleveles említése, két­fajta topográfiai körülírása (Zakach. S. Dominici. ill. Fratres ... in heremitaris S. Dominici conf. penes Marczaly degentes) okoz némi zavart. 1 '' Nehezebben oldható fel az Elek és Örményes azonosításában, ill. különválasztásában mu­tatkozó ellentmondás, A zalai Elek és Örményes ugyanis külön-külön létező monostorok voltak. A nehézséget a felsorolás szokatlan fogalmazása jelenti. A kérdés tehát az, hogy egyidőben, 1263-ban már mindkét kolostor létezett-e, vagy csak Elek leírásában, értelmezésében használták Örményes nevét. Mind­járt feltűnő — különválasztást feltételezve — Örményes megnevezése: ..Insula prope Ewrmenyes". Más esetekben határozott helynév szerepel (pl. Insula Pilup). a titulus megjelölésével. Ha viszont csak egy monostor nevét feltéte­lezzük a tárgyalt szövegben, túl bonyolult, értelmetlen lehatároláshoz jutunk: ..Insula prope Ewrmenyes Elek Sanctae Mariae Magdalenae". Elek neve a ké­sőbbi iratokban (pl. 1387.) egyértelműen ,,Elek", ül. „Elek-Zygethe" ; tehát élő helynév. 15 amit nem kellett értelmezni. De megfontolandó az ., insula" = sziget szó helye és jelentése is. Éppen a tárgyalt felsorolás tanúsága szerint a „sziget" kifejezésen nem feltétlenül folyón levő szigetet vagy ártérületi kiemelkedést kell érteni. ..Insula" névvel illették pl. a jól lehatárolt hegységet vagy dombot is (pl. insula Pilis = Pilis sziget = Pilis hegy). Tehát mint ilyen, vonatkozhat arra a dombvonulatra, mely a Zala folyásával párhuzamosan. É—D-i irány­ban húzódik a Zalától nyugatra, s melynek valóban a szomszédságában (pro­pe) van Örményes (a mai Örvényes hegyköaség Kehida határában). A felsoro­lás szórendjében szokatlan az ,, insula" helye. Ebben az esetben nehezen vo­natkoztatható Elekre, két okból is: — a későbbi oklevelek tanúsága szerint „Elek" ,ill. „Elek-Zygethe" elne­vezésében a „sziget" szó szervesen hozzátartozik Elek megjelöléséhez (olyan annyira, hogy magyarul kötik a helynévhez, mint annak szerves tartozékát), így feleslegesnek tűnik az ,, insula" külön értelmezőként való alkalmazása, egy Örményeshez viszonyított meghatározásban; 12 Eggerer, Andreas: Fragmen panis corvi protoeremitici seu reliquiae annalium eremi- coenobiticorum ordimis fratrum eremitarum sancti Pauli primi eremitae. Viennae, 1663. (Továbbiakban: Fragmen panis corvi), I. 79. p. 1:1 Fehérváry Rudolf: Kutatások a pálos rend első építészeti emlékeinek nyomában. BME TDK Dolgozatok, XIII—1979. 127—138. pp. ill. dr. Guzsik Tamás: Eltűnt pálos kolostorok Somogy megyében. Műemlékvédelem, 1979. 349—354. p. 14 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Továb­biakban: Csánki), II. Bp. 1897. 579—80. pp. '"'DAP II. 138. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom