Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról

Zoltán bátyja, István egy kissé — talán szándékoltan is — elnagyoltra sike­rült. Zoltán alakja körül —, amely megformálásában valóban van apró elmoz­dulás — bontakozott ki a „könnyebb ellenállás vita".-"' 3 B. Nagy László azt veti az író szemére, hogy nem érti, miért lett pap Zoltánból, s ha már az lett, ami­kor válságba jut, miért marad meg hivatása mellett. Behaviorizmussal és He­mingway-hatással vádolja, s könnyebb ellenállással, mert szerinte Kamondy nem mer szembenézni a témából eredő következtetésekkel, így mintegy önmaga csonkította meg írását. A Fekete galambok novelláihoz képest visszalépésnek, a teremtő erő lefojtásának nevezi az Apostolok utódát. Béládi Miklós elveti B. Nagy vádjait. Szerinte Kamondy műve olyan tömörre szerkesztett regény, amely nem törődik hősei előéletével. Intellektuális intenzitásra törekszik, igénye a gon­dolati elemzés és az általánosítás. A regénybe csak azt fogadja be, ami a dráma közvetlen előzményét szolgáltatja. Szerkezete összefogott, hősei önelemző, té­pelődő típusok. Emiatt van a párbeszédeknek kiemelkedő szerepük az alkotás­ban. Béládi elismeri az öncsonkítást — hiszen Kamondy a mű elején élesebb összeütközést ígér —, de a nehezebb utat választotta, amikor az általános hu­manizmus körébe emelt erkölcsi összeütközés rajzáig jut el. Túlnyomórészt Béládival értek egyet: Kamondy gondja itt — jónéhány nemzedéktársához hasonlóan — az, hogy a megrendülés korszaka után vissza­találjon a szocializmus teljes vállalásához. Ez magyaráza fokozott erkölcsi, eti­kai érdeklődését is. Abban viszont B. Nagy Lászlónak van igaza, hogy jelleg­zetesen korszakhoz kötött konfliktus nem emelhető az időtlenség szférájába. A mű, bár kiforrott írásmunka, nem lép jelentősen túl a radikális polgári anti­klerikalizmuson. A leszűkített témakezelés bizonyos ábrázolásbeli problémákat okoz, s hősei számára zárt világot teremt. Összességében a kritikák eredményesnek ítélik Kamondy kirándulását a re­gény műfajába. Következő lépésként átfogó társadalmi kérdések ábrázolására vállalkozó regényt várnak tőle; de az író érdeklődése rövidesen a színház felé fordul. Megdézsmált örömök Mielőtt azonban néhány szót szólnék Kamondy drámaírói munkásságáról, feltétlenül beszélnem kell novellaírói tevékenysége első tíz évét összefoglaló novelláskötetéről, a Megdézsmát örömökről. A kötet 1964-ben jelenik meg, s tartalmazza Kamondy 1953 és 1963 között írott novelláinak legjobb darab­jait, 3 '' így természetesen a Fekete galambok ciklusának jó részét is. (Kamondyt egyébként is gondos építkezés jellemzi — erőteljesnek tartott írásait, újabb köteteinek összeállításakor figyelembe veszi — így nem hagyja feledésbe me­rülni őket). Ily módon még inkább figyelemmel kísérhető az a változás, amelyről az előzőekben szóltam. A közvetlen politikai, közéleti tartalom mindinkább az er­:i:! B. Nagy László: A teremtés kezdetén. Bp. 1966. Szépirod. K. 394—99. p. Béládi Mik­lós: Kamondy és a könnyebb ellenállás. Élet és irodalom, 1961. 27. szám. 7. p.; B. Nagy László: Még egyszer a „könnyebb ellenállásról". Élet és Irodalom, 1961. 28. sz. 5. p. 34 Megdézsmált örömök. Bp. 1964. Szépirod. K. 478. p. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom