Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról
Zoltán bátyja, István egy kissé — talán szándékoltan is — elnagyoltra sikerült. Zoltán alakja körül —, amely megformálásában valóban van apró elmozdulás — bontakozott ki a „könnyebb ellenállás vita".-"' 3 B. Nagy László azt veti az író szemére, hogy nem érti, miért lett pap Zoltánból, s ha már az lett, amikor válságba jut, miért marad meg hivatása mellett. Behaviorizmussal és Hemingway-hatással vádolja, s könnyebb ellenállással, mert szerinte Kamondy nem mer szembenézni a témából eredő következtetésekkel, így mintegy önmaga csonkította meg írását. A Fekete galambok novelláihoz képest visszalépésnek, a teremtő erő lefojtásának nevezi az Apostolok utódát. Béládi Miklós elveti B. Nagy vádjait. Szerinte Kamondy műve olyan tömörre szerkesztett regény, amely nem törődik hősei előéletével. Intellektuális intenzitásra törekszik, igénye a gondolati elemzés és az általánosítás. A regénybe csak azt fogadja be, ami a dráma közvetlen előzményét szolgáltatja. Szerkezete összefogott, hősei önelemző, tépelődő típusok. Emiatt van a párbeszédeknek kiemelkedő szerepük az alkotásban. Béládi elismeri az öncsonkítást — hiszen Kamondy a mű elején élesebb összeütközést ígér —, de a nehezebb utat választotta, amikor az általános humanizmus körébe emelt erkölcsi összeütközés rajzáig jut el. Túlnyomórészt Béládival értek egyet: Kamondy gondja itt — jónéhány nemzedéktársához hasonlóan — az, hogy a megrendülés korszaka után visszataláljon a szocializmus teljes vállalásához. Ez magyaráza fokozott erkölcsi, etikai érdeklődését is. Abban viszont B. Nagy Lászlónak van igaza, hogy jellegzetesen korszakhoz kötött konfliktus nem emelhető az időtlenség szférájába. A mű, bár kiforrott írásmunka, nem lép jelentősen túl a radikális polgári antiklerikalizmuson. A leszűkített témakezelés bizonyos ábrázolásbeli problémákat okoz, s hősei számára zárt világot teremt. Összességében a kritikák eredményesnek ítélik Kamondy kirándulását a regény műfajába. Következő lépésként átfogó társadalmi kérdések ábrázolására vállalkozó regényt várnak tőle; de az író érdeklődése rövidesen a színház felé fordul. Megdézsmált örömök Mielőtt azonban néhány szót szólnék Kamondy drámaírói munkásságáról, feltétlenül beszélnem kell novellaírói tevékenysége első tíz évét összefoglaló novelláskötetéről, a Megdézsmát örömökről. A kötet 1964-ben jelenik meg, s tartalmazza Kamondy 1953 és 1963 között írott novelláinak legjobb darabjait, 3 '' így természetesen a Fekete galambok ciklusának jó részét is. (Kamondyt egyébként is gondos építkezés jellemzi — erőteljesnek tartott írásait, újabb köteteinek összeállításakor figyelembe veszi — így nem hagyja feledésbe merülni őket). Ily módon még inkább figyelemmel kísérhető az a változás, amelyről az előzőekben szóltam. A közvetlen politikai, közéleti tartalom mindinkább az er:i:! B. Nagy László: A teremtés kezdetén. Bp. 1966. Szépirod. K. 394—99. p. Béládi Miklós: Kamondy és a könnyebb ellenállás. Élet és irodalom, 1961. 27. szám. 7. p.; B. Nagy László: Még egyszer a „könnyebb ellenállásról". Élet és Irodalom, 1961. 28. sz. 5. p. 34 Megdézsmált örömök. Bp. 1964. Szépirod. K. 478. p. 196
