Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Veress D. Csaba: Zala megye és a szövetséges (USA, brit) stratégiai légierők támadásai

ros összesen 150 ezer Pengős sürgős kölcsönét a Pénzügyminisztérium 1944. április 14-re utalta ki.

15 1944. február közepére letelt a Szövetséges Hatalmak kéthónapos türelmi határideje, s február 15-én a brit külügyminisztérium javaslatot tett — a Bulgária ellen végrehajtott légitámadások után másodiknak kijelölt — Budapest bombázására. A bombázásoknak — bár Budapest fontos ipari-közlekedési célpont volt — elsősorban politikai és csak másodsorban volt katonai jellege. Február 16-án a magyarországi célok elleni légitámadások elhatározottak voltak, csak a meteorológiai tényezőket és a Dél-Olaszországban összpontosított amerikai 15. stratégiai légihadsereg hadműveleti terveit kellett egyeztetni.

15a A magyar kormányzat és hadvezetés feltehetően értesült az elhatározásról, mert 1944. február 22-én délelőtt, a steyer-i repülőgép- és golyóscsapágygyárak bombázásából visszatérő — mintegy száz — amerikai bombázórepülőgép ellen a Lispei Honi Légvédelmi Tüzércsoport Parancsnokság — a Légvédelmi Erők Parancsnokságának utasítására —• elrendelte az ütegek tűzkészültségét, majd délben, a visszatérő amerikai gépek ellen a tűzparancsot. A Lovászinál tüzelőállásban levő III/1. légvédelmi ágyús üteg 3 db 29/38. M. típusú 80 mm-es ágyúja 7—7 lövést adott le az egyik amerikai kötelékre, de csak egy — a kötelék végén repülő — B—24. ,, Libera tor" bombázógép került tűzhatáskörzetbe. Az ütegfigyelő találatokat nem észlelt, s csak az esti órákban jelentette a csendőrség, hogy a 128.608. lajstromjelű amerikai B—24-es bombázógép — bal belső motorsérülés miatt — Csáktornya mellett egy mezőn kényszerleszállást hajtott végre, s a gép személyzete hadifogságba került. Mivel a háború során ez volt az első, magyar területen földet ért amerikai stratégiai bombázó repülőgép — a Magyar Repülőkísérleti Intézet (RKI) azonnal kiszállt a helyszínre és vizsgálatokat folytatott a gépen.

10 A február 22-i átrepülést követően március 15-ig az ország légterében teljes volt a légi nyugalom. Ennek ellenére Zala megyében tovább folyt a polgári légoltalom szervezése. Március 10-én a polgármesteri hivatal Zalaegerszegen — egy esetleges gyújtóbomba támadás esetére — oltóhomok tárolókat létesített a városban: a vasútállomás előtti díszkertben, a Csány László téren, a Központi Takarékpénztár előtti díszkertben, a Petőfi és Kossuth utcák kereszteződésében, a városháza előtt, a gimnázium előtt, valamint a ferences plébánia előtt 6—6 m

3 oltóhomokot halmoztak fel. Ugyanakkor útmutató-táblákkal jelölték meg a nyilvános óvóhelyeket, a mentőállomásokat.

17 1944. március 17-én déli 12 óra 16 perckor a zalaegerszegi 15. kerületi légvédelmi központ újra légiriadót rendelt el körzetében, mivel délnyugati irányból 68 négymotoros amerikai bombázórepülőgép hatolt be — vadászrepülőgépkíséret nélkül — a Balaton—Budapest irányába. Mivel a magyar 2/1. vadászrepülő század — első ízben az amerikai berepülések során — a Balaton légte' ZmL. Zalaegerszeg város polgármesteri (légó) iratai. 19—20. sz. doboz: 2063/1944. febr. 3. sz. i. "

,a Magyar—brit titkos tárgyalások 1943-ban. összeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Juhász Gyula. Kossuth Könyvkiadó/1978. 305—306. 'Kokas Endre (Balatonalmádi, Sallai u. 6. sz.) — a III, 1. légvédelmi ágyús üteg volt első tisztjének — frontnaplója. 7 ZmL. Zalaegerszeg város polgármesteri (légó) iratai. 19—20. sz. doboz: 4037/1944. március 4. sz. i.