Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Veress D. Csaba: Zala megye és a szövetséges (USA, brit) stratégiai légierők támadásai

szovjet 85 mm-es ágyukból 88 mm-esre felfúrt — lövegekből szervezett 206/4. légvédelmi ágyús üteg 4 db 85/88 mm-es 39 M típusú légvédelmi ágyúját október 2-án vezényelték az eszterházai átképző táborból a Bázakerettyétől 2 km-re és Lispeszentadorjántól 4 km-re húzódó dombokon kiépített tüzelőállásokba.

4 A német tapasztalatokra utalva, a honi légvédelmi tüzérségnél az ágyuknál csövenként kiszabott 120 db lőszert 360 db-ra. a gépágyuknál pedig 480 db-ra kellett felemelni. Mindezek ellenére, 1943. október 9-én a honvédelmi miniszter a 36-os bizottság ülésén kijelentette, hogy bár a frontról visszavont légvédelmi tüzérségi anyag bevonásával légvédelmi tüzércsoportokat szerveztek, ,, . . . még nem értük el azt a fokot, ami a korszerű angolszász légi tömegtámadások eredményes elhárításához szükséges volna". A lokátor berendezések hiánya miatt csak az elavult „füleléssel" oldható meg a tüzérség irányítása, az éjszakai vadászvédelem csak szervezési állapotban van, s a korszerű 88 mm-es légvédelmi ágyuk hazai gyártásával csak 1945 év elején számolhat a légvédelmi tüzérség! A nagy magasságból végrehajtott korszerű légitámadások elhárítására a felhasznált 29. M és 29/38. M típusú 80 mm-es légvédelmi ágyuk csak korszerűsítéssel használhatók fel.

5 A katonai légvédelem kiépítésével egyidejűleg fokozni igyekeztek a polgári légoltalom szervezettségét is. 1943. szeptember 14-én a m. kir. honvédelmi minisztérium 167.710/eln. 35—1943. sz. rendeletében sebesültszállító járművek beszerzésére szólította fel a polgármesteri és főszolgabírói hivatalokat. Ekkor derült ki, hogy Zalaegerszeg város tulajdonában sem lófogatú, sem gépesített sebesültszállító jármű nincs. Ennek beszerzésére sem a város, sem a Légoltalmi Liga helyi szervezete nem rendelkezett pénzügyi fedezettel. A városban csak a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének volt egy üzemképes Opel-Olympia típusú mentőautója.

6 A légitámadások okozta tüzek megakadályozására — a vízművektől és vízvezetékektől független — légoltalmi oltóvíztárolók építésére már 1937 márciusában központi intézkedések történtek a légoltalomról 1935. július 20-án kiadott XII. sz. törvénycikkre hivatkozva. Különösen fontos volt az Zalaegerszegen, amely nem rendelkezett vízvezeték-hálózattal. 1943. október 19-re a városban hat víztároló építése fejeződött be: a Toldy utcában egy 20 m

3-es, a Bozót utcában egy 30 m

3-es, az Erzsébet királyné téren egy 12 m

3-es, a Kert utcában egy 12 m

3-es, az Arany János utcában egy 20 m

3-res, az Ola utcában egy 14 m

3-es — a Városi Kórházban levő 30 m

3-es dísztó és a Vármegyeházán már meglevő 10 m

3-es víztároló mellett. A tervbevett Horthy Miklós téri 100 m

3-es víztároló azonban még nem készült el,

7 Ugyanekkor Nagykanizsán csak 1944. július közepén (!) kezdték meg a légoltalmi oltóvíztárolók építését s azokkal októberre készültek el. Az 1943. augusztus 13-i amerikai átrepülést követően újra október 1-én 12 óra 47 perckor (13 óra 12 percig) rendelt el légiriadót — az Országos Lég4 HIL. Vkf. 1. oszt. 1943. 6072. sz. i. (1943. szept. 29.) 5 HIL Vkf. 1. oszt. 1943. 5460. sz. i. (1943. júl. 20.), 6192. sz. i. (1943. október 9.) (i Zala megyei Levéltár, Zalaegerszeg (továbbiakban: ZmL.). Zalaegerszeg város polgármesteri (légó) iratok. 118. sz. doboz: 17 630/1943. okt. 5. sz. irat. 7 ZmL. Zalaegerszeg város polgármesteri (légó) iratok. 118. sz. doboz: 17 541/1943. sz. i.