Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Bilkei Irén: A Canius kereskedőcsalád Pannóniában
A feltételezhetően K(anius)-ia kiegészíthető feliratú kő is a korai időkből származik. Zánka. A bevezetőben ismertetett Canius-felirat származik innen. Egyébként ismert római lelőhely. 28 Szentjakabfa. Két kőossuarium került itt elő, az egyikben üvegurna volt. 2 " (A félreértések elkerülése végett itt jegyzem meg, hogy csak a Zalában és a Balaton északi partján előkerült észak-itáliai kapcsolatokat mutató leleteket vittem fel térképre. Jelen dolgozat témájába nem tartozik pl. a Boros, tyánkőút. vagy a limestáborok korai anyagának és kereskedelmi kapcsolatainak vizsgálata.) Az itáliai eredetű import tárgyak megjelenése Pannónia koracsászárkori régészeti emlékanyagában jol működő kereskedelmi hálózatra utal. aminek előfeltétele egy korán kiépített úthálózat. Alföldi A. pl. már egy nagyon kora; (Tiberius-kori) veterántelep temetőjét vélte felfedezni Keszthely-Ujmajorban, amelyet egyenesen azzal a céllal hoztak létre, hogy őrizze a Poetovio-Aquincum utat.-' 1 " Az elmondottak során többször említett, a Borostyánkőútból kiágazó dia_ gonális útvonal, amely Poetoviot kötötte össze Aquincummal, a régészeti leletek alapján rajzolható meg, mivel a római itineráriumok nem említik.'' 1 Valószínűleg a Balaton északi és déli partján egyaránt mehettek ilyen utak 32 , de az északi lehetett a nagyobb jelentőségű. Az útvonal szerepe a II. század végére lehanyatlott, mert erre az időre az itáliai árukat kiszorította a pannóniai piacokról a Duna víziútját kihasználni tudó nyugati kereskedelem." így a korai feliratok és az itáliai importáruk alapján megrajzolt kép újabb bizonyítéka lehet a Poetovio-Aquincum diagonális útnak. Természetesen végső bizonyítékokat majd az útvonal régészeti módszerekkel való kutatása log csak szolgáltatni. Legújabban az út dél-zalai szakaszát Horváth László rajzolta meg részletesen terepbejárásai alapján a terepviszonyok figyelembevételével. 34 Fejteget: sinket azzal zárhatjuk, hogy mint az elmondottakból kiderült, a Poetovio-Aquincum diagonális út kereskedelmi forgalma kb. a II. század végéig az aquileiai kereskedők kezén bonyolódott le. A feliratok alapján úgy tűnik, hogy területünk leginkább a Canius család érdekszférája volt. A Caniusok a többi ismert aquileiai üzleti famíliához viszonyítva kisebb jelentőséggel bírtak. Ez felirataik számából is kiderül, magából Aquileiából is csak 14 Cani28 MRT I. 60/3. 5—6. 8—9. 29 MRT I. 45/7. :!0 Alföldi A., Budapest története I. Budapest az ókorban. Bp., 1942/322. 31 Mócsy 1976/27—29. 32 Tóth E., Pannónia római útvonalainak kutatásáról. SMMK 2/1975/277—278 — az útvonalra vonatkozó irodalom felsorolásával. 33 Mócsy 1976/29. 34 Horváth L., A magyarszerdahelvi kelta és római temető. Zalai Gvőjtemény, 14. sz. 19. kép.
