Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Halász Imre: A megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben

HALÁSZ IMRE: ZALA MEGYE KATOLIKUS NÉPISKOLÁINAK ÉS TANÍTÓINAK HELYZETE A BACH-KORSZAK ELSŐ ÉVEIBEN I. Az iskolák „ . . . az állad alomnak nincs szentebb kötelessége, mint a közoktatás ügyét, főképp pedig a népnevelést melegen felkarolni, hogy a tanuló ifiúságban hasznos . . . mívelt polgárokat, a népben pedig oly erős támaszt neveljen magának, amilyent az emberiségnek tökéletesedési rendeltetése és a humanitás terjesztése alkalmas elemül — a társas élet pedig minden felforgatási kísérlet ellen biztosító védfalul igénylenek'".

1 A kerületi főispán 1849. november 14-én kelt levelében ezekkel a szavakkal fordult Zala megye főnökéhez, megnyitva az utat Bécs minden nemzeti törekvést elfojtó iskolapolitikája előtt. Az új közigazgatási beosztásnak megfelelően, minden polgári és katonai kerületben meg kellett szervezni a „Kerületi Tanhatóságokat". Ez a hivatal volt a kerületben levő valamennyi alsó_ és középfokú iskola főhatósága. Zala megye iskoláit a Soproni kerületi es. kir. Tanhatóságnak (K. K. District — Schulbehörde Oedenburg) rendelték alá. Az új rendszer tagadhatatlanul energikus hivatalnokai röviddel ügykörük átvétele után tájékozódtak az iskolák számáról, tanítók végzettségéről és javadalmazásáról. Az 1850-ben és 1851-ben bekért jelentésekből pontos adatokat kértek többek között minden római katolikus iskola tanulólétszámáról, fel kellett tüntetni azt is, hogy melyek azok a községek, melyekben nincs iskola, hány gyermek jár iskolába, és mi a tananyag. Bár a „táblás jegyzékeket" sokszor visszaküldte a Tanhatóság az elégtelen adatszolgáltatás miatt, a Tanhatóság teljesen pontos információkat nem kapott, és kb. 50 jelentés (nagy része a Balaton-felvidék iskoláiról) hiányzik. 1

Zala megyei Levéltár (továbbiakban ZmL.) IV. 151. 1849—50. X. B. 106.