Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)
IV. A római temető értékelése
Az egyedüli csontvázas temetkezést (25. sír) vagy bennszülött (kelta) hatásnak, vagy III. századi csontvázas sírnak foghatjuk fel. 138 Sajnos a koponya mellett talált edényt nem lehet pontosan keltezni. Pannóniában temetőhöz tartozó közös hamvasztóhelyet elvétve találtak csak, 139 és mi is csak közvetve tudjuk bizonyítani meglétét. Ki kell térnünk a hamvasztásos sírokban talált vasszegek szerepére is. A 61. sír leírásánál feltételeztük, hogy kisebb vasszegekkel megerősített faládika tartalmazhatta a kalcinált csontszilánkokat. A vasasi temető 3. sírjában talált leletek és megfigyeléseik alapján hasonló faládikára következtettek. 140 A nagyobb méretű szegekből viszont több került felszínre a temető sírjaiból és ezek esetében semmiképpen nem következtethetünk kisebb méretű faládikára. Mócsy A. feltételezése szerint inkább a máglya, vagy a halottégetéskor alkalmazott más faszerkezet összeerősítésénél kaphattak szerepet. 141 Zalalövőn nem került elő egyetlen egy vasszeg sem a halomsírokból. Müller R. arra következtetett ebből, hogy talán szegnélküli ládát ácsoltak a szórthamvas sírokhoz, esetleg bőr-, vagy vászonzsákba helyezték a maradványokat. 14 ' 2 Valószínűleg el kell fogadnunk a fenti feltételezéseket, de olyan kiegészítéssel, hogy a kisméretű vasszegek faládikához, a nagyobb méretű vasszegek a máglyához tartozhattak. A többi nyugat-pannóniai temetőhöz viszonyítva feltűnő, hogy Magyarszerdahelyen nem találtunk kőből, téglából bélelt sírgödröt. A korábban szórványként előkerült sírkő viszont azt sejteti, hogy lehetett a temetőben komolyabb sírépítmény is. 2. A leletanyag értékelése. a) Fibulák. A temetőből négy fibula került elő hitelesen feltárt sírból, két fibula pedig szórvány. Az egygombos, erősprofilú fibulát egy ép példány (3/1. melléklet) és egy töredék (1/1. melléklet) képviseli. A dunai provinciákban ez a forma a leggyakoribb az első két században. 143 A térdfibulákhoz tartozik, de azon belül ritkább formát mutat a 44/1. kisméretű bronzfibula. Félkörös fejlappal, profilált gombbal ellátott lábbal rendelkezik, téglalap alakú tűtartó ja mélyen lenyúlik. Sajnos pontos analógiái szórványos leletek 144 , így példányunk leletkörülményeit tudjuk csak figyelembe venni keltezésénél. A térdfibulákat igen hosszú ideig használták, a legkorábbiakat szárnyas fibulákkal ábrázolták kőemlékeken, a legfiatalabbak pe138 Kora római csontvázas sírok egykori hamvasztásos temetőben Vö. Mócsy 1962, 719—720. m Mócsy 1962, 717. 140 Fülep, 388. 141 Mócsy 1954, 189. 142 Müller 1971a, 13. t43 Patek, 23—24, IV. t. l, 6. típus. 144 Patek, 58, 237, XXIII. t. 1. (Kovrig 92. forma: Vindonissa, Pannónia, 2 db. Tolna megye, 1 sisciai).
