Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)
III.A kelta temető • értékelése
ból készült, nyújtott tagokkal és pálcatagokkal díszített felületű lábperec díszítése révén emelkedik ki ebből a csoportból. Hasonlóan díszített kar- és lábpereceket LT—C környezetből ismerünk. 68 Ebbe a csoportba tartozik még a 4/3. bronzkarperec töredék is. A 19/3. bronzkarperec töredék plasztikus és rovátkolt díszítése ugyancsak a közép LT időszakra jellemző. A 30. sírból egy egymásrafutó végű, díszített vaskarperec (XXI. t. 11.) került felszínre, amelynek analógiáit ugyancsak a LT—C periódusra keltezhetjük. 69 Meg kell még emlékeznünk a Hunyady I. által közölt magyarszerdahelyi kígyófejes karperecről. 70 A bronzkarperec teste lapos szalag, amelynek közepén gerinc fut végig. Végein kis kígyófejek vannak, a szemek helyén kis lyukkal. Hunyady I. párhuzamként egy Esztergom-Szentgyörgymezőn és egy Keszthelyen előkerült karperecet említ azzal a megjegyzéssel, hogy a kelta ízléstől teljesen elütő motívumok eredetét a görög anyagban kell keresni és közvetítőjükként a szkítákat jelöli meg. 71 Űj párhuzamokat mi sem tudunk megemlíteni, viszont szeretnénk kiegészíteni a Hunyady I. által körvonalazott képet. Hasonló testű (bronzszalag éles gerinccel) bronzkarperec a galamboki darab is, 72 amely a LT—C közepére keltezhető és ezekhez sorolható a KeszthelyFelső Dobogó 3. sírjából előkerült két bronzkarperec. Utóbbiak kétségtelenül LT— Ci periódusba sorolható leletekkel együtt kerültek felszínre. 73 Az általunk felsorolt azonos testű példányok végei profiláltak, nem kígyófejben végződnek, de kiképzésük annyira egyforma, hogy e ritkábban előforduló karperecnél felvetődhet az azonos műhely gondolata. A karperec-típus nem lehetett hosszúéletű, használatukat a LT— Ci periódusra tehetjük. d) övláncok, övtartozékok. A magyarszerdahelyi temetőből csupán vasból készült példányok kerültek elő. Ezek között találunk sima, kétszeresen csavart tagokból álló láncot (26/1. melléklet); a 30/10. övlánc tagjait 3—5 csavarással készítették; többszörösen csavart tagokból álló övláncot (13/7. melléklet); laposra kovácsolt, kétszeresen csavart tagokból összetevődő láncot (B/l. melléklet). A tagok egyszeri, vagy többszöri csavarása, a csavart tagok laposra történő kovácsolása általános a keltáknál és fellépésüket a LT—C elején figyelhetjük meg. 74 Feltűnő, hogy a temetőből előkerült övláncok tagjainak kiképzése az általános képet mutatja, végeinek díszítése viszont speciális. A „B" hamvasztóhely laposra kovácsolt szemű övláncának horgos részét vésett vonal és cikcakk minta díszíti és a horog gombja is mintázott (XLIII. t. B/l.) Az egyik es Benadlik—Vlcek— Ambros, Abb. 31:14. — Hunyady 1942, X. t. 25., XXIX. t. 8. — A Rezi—Rezicseri temető 59. sírjából került felszínre egy ugyanilyen vaskarperec. A kísérőleletek LT—G> periódusra keltezhetők. 69 Hunyady 1942, XXIX. t. 11. — Hunyady 1944, 97. 7,1 Hunyady 1942, XIV. t. 6—7. — Hunyady 1944, 99—1ÜÜ. — Hunyady 1957, 28. 71 Hunyady 1944, 100. 72 Darnay K., A galamboki sírleletről. AÉ 13 1893/171. oldalon la—Ib. kép — Hu_ nyady 1944, 98. — Hunyady 1957, 27. ' ]i Sági Károly leletmentése (Keszthely—Felső Dobogó). Köszönetemet fejezem ki az ásatónak, hogy a leleteket publikációra átengedte. 74 Hunyady 1944, 1Í8.
