Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)
III.A kelta temető • értékelése
kelta népcsoportok vándorlása idézhette elő. 41 A LT—C periódus kezdetét jelentő újabb kelta hullámok elsősorban a Rajnavidékről kiindulva érték el a Kárpát-medencét. 42 Ezzel a népmozgalommal jöhetett a Kárpát-medencébe a nyugati műhely hagyományait folytató, vagy azt ismerő népcsoport is, amelyik egy fiatalabb (LT—Cj) fibulaformán alkalmazta a korábban jól ismert díszítésmódot. A 8. sír vasfibulájához hasonló példányokat Szlovákiából ismerünk (Chotin, 14. sír 43 ; Koáice, 2. sír 44 ), kengyelük hasonlóan vésett, gombjuk plasztikus díszítésű. A Chotin-i fibula gombját pont-körös minták borítják, mint a vasfibulánk gombját. Használatukat a LT— Ci periódusra tehetjük. 45 Annak ellenére, hogy a 8. sír bronzfibulája münsingeni típusú, vasfibulája pedig a közép LT gomboslábú fibulákhoz tartozik, feltételezhetjük, hogy azonos műhelyből kerülhettek ki, a kengyel azonos kiképzését véve figyelembe. Altalános az a jelenség, hogy a sírokból a fibulák párosan kerülnek elő. Az akkori kereskedő, vagy a bronzműves ékszergarnitúrát adhatott el, így véleményünk szerint jogos a 8. sír két fibuláját azonos műhelyből származtatni. Természetesen sűrűn találkozhatunk olyan esettel is, amikor a korábbi nemzedék, vagy nemzedékek ékszere együtt fordul elő a fiatalabb típussal és ezt a képet még csak színezheti a viselet változása, más centrumokkal való kapcsolat stb. A magyarszerdahelyi temető több sírjából került elő közép LT gomboslábú vasfibula (17/1., 21/1., 303., 30/4., 35/1., mellékletek), amelyekhez hasonló nagyon nagy számban ismert Közép-Európából és a kutatók álláspontja szerint az egész LT—C periódus alatt használatban lehettek. 40 E típusú vasfibulák közül kiemelkedik a 17. sír finomabb kidolgozású fibulája (XIV. t. 17/1., LIV. t. 5.) és a 27. sír töredékes, profilált lábú vasfibulája (XVIII. t. 27/1.). A 21. sír vasfibulájának (XVI. t. 2l/l., LIV. t. 8.) vésett és plasztikus díszítése ugyancsak erre a periódusra jellemző, de az erős korrózió miatt a minta alig kivehető és így nem tudjuk külön értékelni. A 11. sír négy drótfibulája közül két kisméretű fibula lábát a szokványos gombbal díszítették (XI. t. 11/3—4., LIV. t. 3.), 47 a másik két példányon a rugószerkezet mása helyezkedik el a láb végén (X/. t. 11/1—2., LIV. t. 1—2.). A sávolyi kelta leletek közlésekor foglalkoztunk már a spiráldróttal díszített lábú drótfibulákkal, megállapítva azt, hogy már a LT—B idején jelentkeznek hasonló konstrukciójú darabok, de a sávolyi és a magyarszerdahelyi drótfibulákat a LT—C közepén készíthették. 48 A típus tovább él a LT—C 2 periódus idején is. 49 Krämer, 18. '-'Hunyady 1944, 8. — Szabó 1971, 15. 43 Ratimorska, Taf. II. 2., 88. oldal. «Filip, Abb. 28.3. 45 Ratimorska, 90. — Maráz, 7. kép rovátkolt kengyelű bronzfibulája. — Kaposvári Gy., A Jászberény—Cserőhalmi kelta temető. AÉ 96/1969/15. kép. 3. — Németi, Pl. VII. 4. 46 Hunyady 1942, XIX. t 14—17. — Hunyady 1944, 75—76. "Hunyady 1942, XX. t. 2. — Hunyady 1944, 78. 48 Horváth L., Kelta sírok Sávolyon. SMK 1/1973/285, LXVIII. t. 1—2. 49 Hellebrandt M., Előzetes jelentés a Vác—Kavicsbányai kelta temető 1969—1970. évi feltárásáról. AÉ 98/1971/182, 184, 14. kép 1.
