Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)

II. A sírok és leletek leírása

2., Bronzból készült, nagyméretű hólyagos lábperec két töredéke. A nagyobbik töredék (XLIII. t. Szórvány/2.) a hólyag peremes szélét és a másik hólyaghoz való összekötő tag részét őrizte meg. A másik töredék a hólyag peremes részét képezi. H: 4,4 cm, 2,7 cm. Lsz: 76.13.3. A töredékek a 22. sírtól északra, 3 m-re kerültek elő a szántásból. Lehetséges, hogy az „A" hamvasztóhely az eredeti helyük, amelynek felső részét az eke megbolygathatta. 3., Sárgásbarna színű, finoman iszapolt anyagú, fényes felületű urna (XLIII. t. Szórvány/3., LII. t. 3.). Vállán kettős árkolás fut körbe. M: 23,5 cm, Szá: 11,8 cm, Fá: 9,8 cm. Lsz: 76.23.1. Az urnát Tálasi Ferenc (Magyarszerdahely, Fő u. 19.) homokbányászáskor találta az 1960-as évek végén. Az urnát a múzeumnak ajándékozta. 4., Laposra kovácsolt szemekből álló vas övlánc (XLIII. t. Szórvány/4.). Végei nagyobb, vésett díszítésű karikák, a két karikát egy keresztalakú véséssel díszített szeggel összefogott két vaslemezzel rögzítették egymáshoz. H: 62,0 cm. Lsz: 61.44.2. Az övlánc az 1930-as, 40-es években kerülhetett be a múzeumba. 5., Tömör, nyitott végű bronzkarperec (XLIII. í. Szórvány/5.). Belső oldala sima, kívül távolabb álló babokkal díszített. A végein lévő két bab kissé megnagyobbodik. Á: 6,8 cm. Lsz: 61.44.3. Az előző övlánccal együtt kerülhetett a múzeumba. 6., Nagyon jó állapotú, vas lándzsahegy (XLIII. t. Szórvány/6.). Fűzfalevél alakú, levelén éles gerinc húzódik végig, a köpű végén vékony bordadísz fut körbe a szeglyuknál. H: 24,4 cm, Sz: 4,2 cm. Lsz: 61.44.4. Az előző két lelettel együtt ajándékozták a múzeumnak. 7., Szürke színű, finoman iszapolt anyagú tál negyedrésze (XLIII. t. Szórvány/7.). Vállán egy mélyebb árkolás, hasán négy finomabb árkolás fut körbe. Kiszerkesztett M: 7,5 cm, Szá: 19,0 cm, Fá: 4.0 cm. Lsz: 61.44.1. Az előző leletekkel együtt kerülhetett a múzeumba. 8., Bronzból készült, nyergelt lovat ábrázoló fibula (XLIV. t. 8., LI. t. 2.). Rugószerkezete a ló hátsó lábával egybeöntött tokban helyezkedik el, vasból készült tengelyen. H: 3,2 cm. Lsz: 76.13.2. Az 59. sírtól nyugatra, 7 m-re találtuk a szántásban. 9., Középbronz, Marcus Aurelius Rómában, 145—160. között vert érme. Av: AVRELIVS CA-ESAR AVG PUP Rev: COS-II. (XLIV. t. 9.). BMC 1790. Á: 2,9 cm. Lsz: 76.13.1. Felszíni lelet a 36. sír körül. 10., Hagymafejes bronzfibula töredéke, (XLIV. t. 10.). Tűtartójának csupán indítása maradt meg. TH: 4,7 cm. Lsz: 75.24.1. A töredék mellett talált cédula szerint 1940-ben került felszínre a homokbánya területén. 11., Világosszürke alapszínű, fekete bevonatú, barbotinindákkal és -bogyókkal díszített csésze perem- és oldaltöredéke (XLIV. t. 11.). H: 4,2 cm és 3,5 cm. Lsz: 76.20.1. A két töredék a 33. sírtól délre, 2 m-re feküdt a mai felszínen. 12., Barna színű edény válltöredéke (XLIV. t. 12.), felületén vöröses festésnyomok maradtak meg. Élesen tört profilú válla felett bepecsételt levélbélyegek sorakoznak. H: 5,0 cm. Lsz: 76.21.2. A töredék a 41. sírtól dél felé, 10 m-re volt a szántásban. 13., Dr. 37 formájú terra sigillata tál oldaltöredéke (XLIV. t. 13.). H: 6,4 cm. Lsz: 76.21.1. Az előző edénytöredék mellett találtuk, 30 cm mélységben.