Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)
III.Dalairól
lik a nagymamák, a dajkáló lányok, az asszonyok, a regruta- és katonadalokat ismeri az asszonynép is. A szénégetők, az olajosok, a suszter dalát is énekli az egész falu, pedig csak egy kis rétegről szól. Talán olyanokat említhetünk, amelyek alkalomhoz kötődnek (pl. csak lakodalomban éneklik a Mikor az Úristen a földön járt [409. dal], vagy a lucáló dallamot [24. dal] csak Luca napján, vagy a névnapi, karácsonyi, szilveszteri köszöntőket csak a napján szólaltatják meg). DALOSTÄRSAK Sok jó nótás, dalos kedvű ember él Hernyéken. Az iskoláskorúak 80—90 %-a is jó hangú. Sok dalt sajátítanak el odahaza, szeretnek énekelni, játszani — olvasom a húsz év előtti feljegyzésemben. A különböző összejöveteleken fiatalok, öregek együtt énekelnek, vigadnak, forró hangulatot tudnak teremteni. Egyedit nëm jó énekűni. Ha ketten vagy még többen énekűnek eggyütt, akko egymást küsegittik. Ëggyik az ëggyik részt, másik a másik részt tudja jobban — mondták Hernyéken. Többen tudnak ma is hangszeren játszani. Az ötvenes években öt hegedűs, két cimbalmos, egy nagybőgős játszott különböző zenekarokban, tíz személy — főként gyerek — furulyán játszik, hét személy kéregsípon, ismét tíz személy citerán, hat személy tangóharmonikán tud játszani a faluban. Szinte mindenkinek van kedvenc dala, és a falubeliek általában tudják, kinek mi a nótája. Sorolják a jó nótásokat is: Baksa Lőrincné, Bundics Gyula és felesége, Bundics László, Dómján Gizella. Dómján József, Fehér Ferenc, Felső Sándor, Fitos József, Gálos Ferenc, Horváth István (Aranka), János István (Cimbalmos). Máté János, Molnár Ferenc, Nagy György, Nagy Istvánné, ifjú Pető Ferenc, Rab Zoltán, Szentgyörgyvölgyi Károly, Szili Gyula, Tompos György, ifjú Tompos Istvánné. Ök az ötvenes években 30—40 évesek voltak. De sorolják az idősebbeket, Jancsi bácsi társait, a vele egykorúakat: Dómján Vendel, idős Ferecskó István, Ferecskó József, .Horváth József, Horváth József né (Ágnes néni), Lakatos Györgyné, idős Máté József, Molnár Lajos, Molnár József, Pap Ferenc, Pető Ferenc (Sós), Pörzse György, Pörzse István, Rab Istvánné, Szili János, idős Tompos István. Ezen férfi- és női nevek aránya is mond valamit. A felsoroltak 79%-a férfi, amiből arra a téves következtetésre juthatunk, hogy a férfiak között több a jó hallású, jó hangú. Ez viszont nem így van. Kikről tudja a falu, hogy jó nótás? Azokról, akik bálban, disznótoron, lakodalomban, tollfosztóban, hegyen többször megfordultak, elfogadhatóan és hangosan mertek énekelni. A férfiaknak valóban több a lehetőségük, nagyobb a bátorságuk, többször mutathatják magukat, így jobban kiismerhetők e tekintetben. Citerazenekarukkal bejárták az országot, és többször adtak műsort Jugoszláviában, Pörzse Pista bácsi az Arany páva televíziós vetélkedőn képernyőre került, és a fenti személyektől gyűjtöttem főként a dalokat is a községben. Körülbelül ezerötszáz dalt kottáztam le tőlük. Ez az anyag segített Jancsi bácsi dalainak kiválogatásánál is, és segít a további munkámnál, hisz a mélyfúró kutatásnak egy biztos alapja már együtt van. Jöhetnek a variánsok, az itt nem találhatók, a még fel nem fedezettek, jöhet egy egész falu dalkincse.