Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

III.Dalairól

arra már ritkán került sor, hogy azért énekelt kevésbé ismert dalt, hogy megtanulják, és hogy ő ezzel kérkedjen. Volt, amelyiknek a szövege, másiknak a dallama tetszett, többet azért énekelt, mert ennek meg ennek a kedvenc dala volt. Egyik tetszett a fiának vagy feleségének, vagy régen valamelyik lánynak. Volt olyan dal, amelyikre ilyen választ adott: Ezt ollan jó formán lehetett nótázni. A fiatalságról beszélve megemlíti, hogy akkor vannak a legnagyobb események az ember életében — legénnyé válás, szerelem, regruta, katona, fogság, nősülés, gyerekek születése —, és ezek az élmények nagyon mély nyomokat hagynak az emberben. Ebben az időben énekelt a legtöbbet. Időbe behatárolva a 15 és 35 év közötti időt vehetjük ide. S ahogy korosodik az ember, fogynak a dalolási alkalmak, az új zenei hatás kevésbé érdekli, él a régiből. DALOLÄSI ALKALMAK A régi falusi életforma számtalan lehetőséget kínált a szórakozásra, a dalolásra, ám a lehetőségek kihasználása már az egyénen múlott. Szili János — mint jellemzéséből is kitűnik — nem illethető a minden lében kanál jelzővel. Nem volt ott a korbéliek minden összejövetelén, nem volt kocsmába járó ember, csak az ivásért nem ment fel a hegyre társaival, ennek ellenére dalkészlete rendkívül gazdag. Honnan vannak akkor dalai? Tekintsük át a daltanulási és dalolási alkalmakat! 1. Dalolás a családban Szülei szerettek, és tudtak is énekelni. Apám jó nótás embër vót, sokat tanútam tőle. Ha ivott ëggyet a disznótorba, tollfosztóba, akko sokat nótázott. Jókedvű embër vót. Édesanyja is szeretett énekelni. Még kicsik vótak a gyerekek, nekik sokat dalét. A gyermekdalok, játékdalok egy részét meg a templomi énekeket tőle tanulta. Elmondása szerint a kisgyermekkorban tanult dalokat mind elfelejtette. Játszótársai a testvérei voltak, akikkel játék közben is sokat énekelt. Testvérei is jó énekesek voltak. Felesége és a zebeckei rokonok is szerettek dalolni, tőlük is tanult dalokat. Általában a zebeckeiek is tudták a hernyékiek dalait — mondta —, de volt olyan ének, amit csak Zebeckén hallott, Mikor a gyerekeik kicsik voltak, felelevenedtek mindkettőjükben a saját gyermekkoruk dalai. Mikor Pista fiúk hazatért a summásmunkáról, új dalokat hozott, s azokból ők sajátítottak el néhányat. Most meg nemegyszer a kisunokák dalaival elegyednek a nagypapa dalai, A családban megtartották-e a névnapokat, születésnapokat? Af fenét. Nem is tudtuk, kinek miko van a nevënapja. A János, az ollan különleges név, hom még nótáve is köszöntik, de az is ollan nap, mint a másik. Volt olyan ház, ahol a rokonok, ismerősök összegyűltek, és jót mulattak egyegy névnapon.